„Álmok köntöse” – Magyar írók Bécs-élménye 1873-1936

A tárlatban re-konstruált, virtuális város-tereink a valóságban nem, illetve nem pont így léteztek; a magyar írók, művészek, zenészek, színészek élményeinek kaleidoszkóp-szerű bemutatása nyomán jelennek meg ebben a formában. Nemhiába írja Krúdy Gyula, hogy „a pesti belvárost megtaláltuk Bécsben”. A színházak, a kabarék, a kávéházak forgatagában időleges vagy tartós otthonra leltek olyan alkotó művészek, mint Molnár Ferenc, Balázs Béla, Márai Sándor, Kassák Lajos, Hatvany Lajos, Lesznai Anna vagy Darvas Lili. Az irodalom, a mozgókép, a zene, a képző-, vagy a táncművészet egymást inspirálva alakította ki azt a kulturális közeget, amely oly vonzóvá tette magyar látogatói számára is a századfordulós várost. A kiállításban megjelenő szövegek, képek, installációk a két kultúra közötti kapcsolódási pontok sokféleségét példázzák, felvillantva azt is, hogy az újat hozó osztrák szerzők művei a magyar irodalomban is mily gyorsan váltak népszerűvé. A középpontban az a szellemi közeg áll, amely nemcsak a századelő irodalmi szerveződéseire volt hatással, hanem egy sajátos életformát is teremtett. Gazdag irodalmi, képzőművészeti, színházi, zenei anyag varázsolja a látogató elé az álmok köntöse mögül átsejlő Bécset.

 

 

Partnerek, támogatók: