Múzeumpedagógiai tapasztalatok és igények a hazai pedagógusok körében című online-kötet bemutatója
2017 szeptembere és 2018 áprilisa között a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara országos pedagóguskutatást bonyolított le, amelynek célja a magyarországi pedagógusok múzeumpedagógiával kapcsolatos tapasztalatainak, igényeinek, valamint javaslatainak összegyűjtése és elemzése volt. A kutatás eredményeit összegzően jelent meg idén a Múzeumpedagógiai tapasztalatok és igények a hazai pedagógusok körében című online kutatási jelentés, amely regisztrációt követően érhető el Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ honlapján. A felmérés és a zárótanulmány a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 számú, „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projekt keretén belül valósulhatott meg.
A megjelent online kiadványhoz kapcsolódóan szerveztünk szakmai napot 2019. március 11-én, amely során első körben dr. Koltai Zsuzsa számolt be összefoglalóan a kutatás menetéről és a fontosabb eredményekről. Ezt követően pedig a délutáni alkalom két vendégét, dr. Koltai Zsuzsa mellett dr. Kocsis Mihályt kérdeztük a munkafolyamatról, saját tapasztalataikról, illetve arról, a tanulmány eredmény keresztül ők hogyan látják a múzeumpedagógusok lehetőségeit.
A beszámoló és a beszélgetés során képet kaphattunk arról, hogy egy ilyen felmérés mennyire tudja megszólítani a pedagógusokat. A reprezentatív minta kialakításának eredményeiből kiderülhet számunkra, milyen aktivitással, kiket, és hogyan szólít meg egy ilyen felmérés. Így például a nagy részvételi hajlandóság egyértelműen pozitív hozzáállást mutat. Mindemellett pedig hangot kapnak a tanulmányban azok az igények, elképzelések és elvárások, amelyekből kiolvashatók a pedagógusok múzeumról és a múzeumi tanulásról szóló elképzeléseik, meghatározó előképük, ideáljaik.
Az eredmények bemutatása és elemzése segítséget nyújthat a múzeumi szakemberek számára saját feladataik, működésük, kommunikációjuk és intézményi önmeghatározásuk, tanulásról, tudásról kialakított elképzeléseik reflektált átgondolásához. A munka mindenképp motiválhatja az intézményhez kapcsolódó közösségek és a virtuális tereken keresztül elérhető kapcsolatok kialakításának tervezését, alakítását, újrahangszerelését, vagy kibővítését.
Több külföldi, s néhány hazai múzeum oldaláról és tevékenységéről is érdemes tájékozódnunk ebben a témában, megismerni azt, hogy milyen támogató tananyagok, kiegészítő oktatási anyagrészek, kooperációt segítő tudományos munkák érhetők el a gyakorló pedagógusok számára. Így említette dr. Kocsis Mihály a National Museum of American History példáját, ahol a pedagógusok konkrét javaslatokat kapnak az órákra való felkészüléshez, így például óravázlatot, szakmai anyagokat (térképet, fényképeket) tölthetnek le a múzeum honlapjáról.
Amivel mindenképp érdemes számolni, az a jó minták adaptálásának lehetőségei. Erre vonatkozóan dr. Koltai Zsuzsa egy másik tanulmányát ajánlanák mindenki figyelmébe, amely Javaslatok múzeumpedagógiai jó gyakorlatok megvalósításához címmel 2018-ban jelent meg a Tudásmenedzsment című folyóiratban.
A kutatási jelentés regisztrációt követően ingyenesen letölthető INNEN.
Interdiszciplinaritás, motiváció, kiemelkedő képességek
2018.11.12
Tavaly novemberben a Toldi Tanodától hívtam el Lencse Mátét a tanoda szakmai vezetőjét, illetve Kádár Annát, aki amellett, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa, tagja a Bölcs Kavicsnak is, hogy beszámoljanak arról, ők milyen feltételek között, milyen tapasztalatokkal és tervekkel dolgoznak, hogyan tekintenek a múzeumok szerepére? Hogyan kapcsolják össze mindezt munkájukkal, milyen elképzeléseik vannak a múzeumokkal való együttműködéssel kapcsolatban, és mi az, amit érdemes egy muzeális intézménynek figyelembe vennie egy közös együttműködés esetén?
A Toldi Tanoda jelenleg egy jól aktivizálható önkéntes bázissal tud működni, ami egy elkötelezett és rendszeres munkát jelent. Lencse Máté elmondta, hogy a legtöbb támogatást egy ilyen intézmény számára a jól beilleszthető, akár hosszabb távra is tervező felajánlások, átgondolt és nem plusz terhelő feladattal járó segítség jelenti. Beszélt a tanodákat érintő átalakulásról is érintőlegesen.
A Bölcs Kavics bemutatkozása, s az ehhez kapcsolódó beszélgetés során felmerülő gondolatok és kérdések arra irányultak, hogy a természettudományos, humántudományos megközelítéssel hogyan érdemes egy alapvetően bölcsészettudományokra építő múzeummal együttműködni, milyen szempontok vannak még, amiket egy múzeum a befogadott alkalmak során figyelembe vehet. A Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium következő alkalmait el lehet érni a múzeum honlapján.
Múzeumok a városi térben
2018.12.10.
A Budapest100 egy olyan civil városi ünnep, ami 2011 óta mozgatja meg minden évben a budapestieket, a város, az épületek új szemszögből történő megismerését és a városlakók párbeszédét célozza. Évről évre több múzeum, vagy múzeumi munkatárs kapcsolódik be a program önkéntesei közé, hogy ezáltal megmutathassa intézményét, szaktudását, vagy helyszeretetét.
A projektkoordinátorok, Libárdi Julianna és Klaniczay János ismertették a Budapest100 rendezvényét, működését, szemléletmódját, felépítését, amely során bemutatták azt, hogy ez egy olyan civil városi ünnepben bemutatkozó rendezvény, amely mögött komoly munka áll: kutatás, különböző lakóközösségekkel, lakókkal és más partnerekkel zajló kommunikáció, rendezvényszervezés. A résztvevők képet kaphattak ezáltal arról, hogy ez egy nagyon összetett és több irányból építkező program, amelynek a mozgatórugója az egy önkéntesekből álló bázis. Az épített és kulturális örökség mellett a legfontosabb a társadalmi hasznosság és társadalmi párbeszéd elősegítése, a városlakók aktiválása, közösségfejlesztés beindítása. Igyekeznek máshol is adaptálható mintát fejleszteni. Ezen a felületen már több múzeum is megmutatkozott, hiszen a múzeumok munkájukat tekintve nagyon jól tudnak kapcsolódni a társadalmiasításhoz, a kutatáshoz, programszervezéshez gyűjteményükön, küldetésükön és muzeológiai szemléletmódjukon keresztül.
A Budapest100 2019-ben az esemény témája: A Bauhaus nyomában. A németországi Bauhaus alapításának 100. évfordulója kiváló alkalmat kínál, hogy mélyebben megismerjük Budapest korai modern építészetét: az 1920-as évektől az 1940-es évekig tartó periódust.
Cikk a Magyar Múzeumok Online oldalán: ITT
