2019-ben öt kulturális intézmény részvételével indult útjára a Lépcsőszeminárium beszélgetéssorozat, amelynek célja a kulturális és felsőoktatási intézmények között lévő kapcsolatok bemutatása, párbeszéd életrehívása volt.
Interjú a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogján.
Miért épp lépcső? A lépcsők, a lépcsőház szimbolikus és átmeneti tér, az alászállás és a feljutás tere, a szintek és perspektívák találkozása, a mozgás, az ücsörgés és legfőképp az összeköt(tet)ések helye. Tökéletesen alkalmas arra, hogy megálljunk, elgondolkozzunk rajta: honnan jöttünk, hová megyünk; kik azok, akikkel egy irányba haladunk?
Az egyes alkalmakon kurátorok, múzeumpedagógusok és oktatási szakemberek ülnek össze, hogy bepillantást nyújtsanak saját szakterületük gondolkodásmódjába.
A 2022-es program
Mindannyian gyűjtögetünk. Ki bélyegeket, ki ruhadarabokat, ki elektronikai eszközöket. A tárgyak raktározása a mindennapjaink része. A múltunk, az emlékeink ezekben a tárgyakban formát öltenek. Azért szeretjük őket, mert eszünkbe jut róluk valami, ami túlmutat fizikai valójukon.
A múzeumok ezt a gyűjtögetést magasabb szintre emelik: akár teljes hagyatékokat is megőriznek, hogy bemutathassák azt a látogatóknak.
De vajon meddig fenntartható a múlt megőrzése? Meddig van értelme a tárgyak raktározásának? Egyáltalán mely tárgyak érdemesek arra, hogy megőrizzük őket?
Az idei Lépcsőszeminárium a múzeumok és a fenntarthatóság kapcsolatát helyezi középpontba. A programsorozat résztvevői – a Ludwig Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kassák Múzeum, az MTA Művészeti Gyűjtemény és a Gödöllői Királyi Kastély – egy-egy kiemelt tárgyon keresztül mutatják be, hogy mit jelent a jelen és a múlt kapcsolata, az emlékek megőrzése és mindez hogyan kapcsolódhat a fenntarthatóság gondolatához, mit tud tenni egy múzeum a fenntartható működés érdekében.
Jelentkezés
Annak érdekében, hogy a lehető leggördülékenyebben tudjuk fogadni a résztvevőket, kérjük ITT jelöljétek be, hogy mely alkalomra/alkalmakra jönnétek!
Kérdés esetén írjatok nekünk a lepcsoszeminarium@gmail.com e-mail-címre.
Reméljük, idén is találkozunk!
Tavaszi program
Április 27. 17:00
Ludwig Múzeum | Állandósult egyensúlyozás
Napjaink egyik meghatározó problematikáj a munka és magánélet egyensúlyára való törekvés, megtalálni azt a határvonalat, amikor a napi munkát félretéve éljük tovább az életünket, építjük kapcsolatainkat. A COVID-19 járvány és a karantén számtalan ember számára mutatta meg a home office és a szabadúszó lét előnyeit és hátrányait. Fel vagyunk-e készülve erre az újfajta munka- és életstílusra? Meg tudjuk húzni a határokat és el tudjuk kerülni a kiégés veszélyét?
Tsuyoshi Anzai műveiben olcsó, mindenki által könnyen hozzáférhető hétköznapi használati tárgyakat használ fel kinetikus szobraihoz. Alkotásai a kapitalista árutermelés és fogyasztás kettős logikáját pellengérezi ki. Az egyik oldalon egyre több terméket gyártunk és vásárolunk, a másikon pedig ezek funkcionalitása gyakran csak látszólagos. Ezt az ellentmondást emeli ki a morgó tárgyak véletlenszerű és esetleges, funkcionális logikát nem követő interakciója.
a munka és
magánélet
egyensúlyára
való törekvés
Május 4. 16:00
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Műszaki Tanulmánytár | Időgép
A Műszaki Tanulmánytára, mint múzeum, emlékezetintézményként gyűjti és archiválja a műszaki tárgyakat. A számítástechnikai gyűjtemény gazdag anyaga izgalmas témákat vet fel ma is: különösképpen fontos az a párhuzam, amely a tárolás, megőrzés problémája, illetve a digitális adataink védelmének kérdése között húzódik. A gyűjtemény kiemelt darabja Magyarország első számítógépe, a MESZ I, amely a BME Vezetékes Híradástechnikai Tanszékén működött. A gép dokumentációja sajnos elveszett, ezért napjainkban kutatócsoport keresi a választ számos kérdésre, remélve, hogy egyes részeit újraépíthetik, illetve egy szoftveres MESZ I szimulátort is létrehozhatnak. Hogyan zajlik a kutatás menete? Milyen kérdésekre keresik a választ? Hogyan működött a MESZ I? Milyen számítások elvégzésére használták? A Lépcsőszeminárium programja során Vid Gábor, a kutatásban résztvevő egyik szakember osztja meg gondolatait a fenti kérdésekről is, majd Bán András a képzőművészet felől közelítve mutat be néhány olyan munkát, amely az archiválásra, archívumokra, gyűjteményekre reflektál. A bemutatókat a fenti témákat feldolgozó kerekasztal beszélgetés zárja.
a tárolás, megőrzés
problémája, illetve a
digitális adataink
védelmének kérdése
Május 11. 17:00
Petőfi Irodalmi Múzeum | Az irodalom anyagisága
A Lépcsőszeminárium keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalom anyagi aspektusát, hordozóinak természetét, történetét és a hozzájuk kötődő technikai gyakorlatokat térképezi fel. Olyan kérdéseket szeretnénk feszegetni, mint például, hogy milyen kölcsönhatásban vannak a papírgyártáshoz kötődő technikai fordulatok, a társadalomban végbemenő változások és a környezetünkhöz, a természethez fűződő viszonyunk. Milyen anyagi feltételek mellett válik a tudás átadhatóvá és hozzáférhetővé, és milyen fenntarthatósági akadályokba ütközik? És mindezt milyen hatalomtechnikai eszközök teszik lehetővé? Diskurzusunk középpontjában egy különleges tárgy áll: Jókai Mór A jövő század regénye című művének kézirata, amely a maga materiális voltában viszi színre az anyag, a hatalom, a természet és a tudás kölcsönviszonyát.
az irodalom
anyagi aspektusa,
hordozóinak
természete,
története
Az őszi program időpontjai
Október 7. - Kassák Múzeum
Október 14. - Gödöllői Királyi Kastély
Október 21. - MTA Művészeti Gyűjtemény
