Folytatódik a 2019-ben indult Lépcsőszeminárium elnevezésű beszélgetés-sorozat, amely ezúttal a változás témájában öt kulturális intézmény – a Kassák Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum – szimbolikus, vagy épp valós lépcsőjétől indulva próbálja megmutatni és tudatosítani a kulturális és a felsőoktatási intézmények között meglévő kapcsolódási pontokat. Októbertől minden héten csütörtökön 17 órától várjuk az érdeklődőket.
Miért épp lépcső? A lépcsők, a lépcsőház szimbolikus és átmeneti tér, az alászállás és a feljutás tere, a szintek és perspektívák találkozása, a mozgás, az ücsörgés és legfőképp az összeköt(tet)ések helye. Tökéletesen alkalmas arra, hogy megálljunk, elgondolkozzunk rajta: honnan jöttünk, hová megyünk; kik azok, akikkel egy irányba haladunk?
Az egyes alkalmakon kurátorok, múzeumpedagógusok és oktatási szakemberek ülnek össze, hogy bepillantást nyújtsanak saját szakterületük gondolkodásmódjába.
Az esemény idén egy szakmai nappal is kiegészül, közös szervezésben a Szabadtéri Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központjával.
On/off?
A beszélgetés-sorozatot valós térbe tervezzük, de alkalmazkodunk a változásokhoz is. Ha szükséges, virtuális térben is tudunk működni, webinárium formájában.
Regisztráció
Minden alkalom regisztrációköteles, mivel csak meghatározott létszámú csoportot fogadhatunk. Igyekszünk betartani a biztonságos távolságot! Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze a sokid@pim.hu címen. A tárgyba írja bele azt, hogy Lépcsőszeminárium, emellett pedig szerepelnie kell a regisztrációban annak, hogy melyik alkalmon kíván részt venni. Egy ember maximum 2 fő nevében regisztrálhat.
Program
A Lépcsőszeminárium alkalmai 17 órakor kezdődnek.
Október 1. | Petőfi Irodalmi Múzeum, A változás íze, illata?
A változást megérzi a test, a változásra reagálnak az érzékszervek, a sejtek, az idegszálak. Amikor változtatni akarunk, akkor sokszor magunkat is át kell kalibrálni, ami több esetben jár a környezeti hatások módosításával, vagy épp testünk környezethez való igazításával. Mégis néha elég egy szagélmény, hogy felidéződjön bennünk a múlt, ahogyan Cseh Tamás énekli Bereményi Géza szövegét: “De most egy váratlan napon / Helyszín: Károlyi Kert / Nekem támadt a te szagod, / Mit a szél kikevert.” Milyen az íze, a szaga, az illata egy változásnak, egy döntési helyzetnek? Milyen érezni, érzékelni egy rendszert? Hogyan lehet egy “testetlen” szöveget kiállítani? Kosztolányi Dezső regényéhez, az Édes Annához kapcsolódó alkalmunkon ezekre a kérdésre keressük a választ.
Október 8. | Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Mikor? - Az idő(mérés) hatása életünkre
Mikor és hogyan változott az időérzékelésünk? Hogyan változott az időmérés? Mi mindent befolyásol(t) az emberiség történetében, életében?
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában az óráról, mint időmérőről beszélgetünk, arról, hogy az idő fogalma hogyan változott, és mennyire változtatta meg a mindennapi életünket, mennyire határozza meg, befolyásolja a napi rutinunkat, a munkavégzést, a közlekedést.
Október 15. | Ludwig Múzeum- Kortárs Művészeti Múzeum, Változó hálózatok
Mondhatjuk-e azt, hogy a hálózatok leírhatók és ezáltal állandósíthatók? Vagy akár egy folyamatként, amelyben egyik elem változása magával hozza a következőt, így leírni csak az adott pillanatban észlelhető állapotát tudjuk?
A BarabásiLab kiállítása a hálózatelmélet segítségével mutatja be mégis azokat a rejtett törvényszerűségeket, amik alapján hasonlóságot találhatunk a magyar művészeti szcéna kapcsolati hálója, a betegségek terjedése vagy éppen a világegyetem titkai között. Ezeket az olyannyira különbözőnek tűnő területeket a változás ténye (is) összekapcsolja. A helyzet különlegességét pedig az adja, hogy ez a természettudományi téma éppen egy képzőművészeti múzeumban kapott bemutatkozási lehetőséget. Vajon mit tanulhatnak egymástól a művészetek és a természettudományok? Talán több a közös bennünk, mint azt elsőre gondolnánk!
Október 22. | MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Tudomány és morál
Az Oktatás, hagyomány, innováció. A Semmelweis Egyetem 250 éve című kiállításhoz kapcsolódva a tudomány és a morál viszonyának változásai kerülnek a beszélgetés középpontjába. Létezik-e hierarchia a természetben? Ki hoz áldozatot kinek az érdekében? Milyen eszközökkel próbálták kezelni a járványokat az évszázadok során, és milyen tapasztalatokkal rendelkezünk ma? Melyek a védekezés állandó eszközei és mennyiben változott a gondolkodásunk a régebbi korokhoz képest?
Október 29. | Szakmai nap, Múzeumok felsőfokon
Mit kezdjenek, mit kezdhetnek egymással a hazai felsőoktatási és muzeális intézmény? A képzeletbeli lépcső hányadik fokán állunk jelenleg? Erről szól az a nagyszabású kutatás, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) indított idén a hazai egyetemek és múzeumok közti együttműködések, illetve az ebben rejlő lehetőségek és lehetséges kihívások feltérképezése céljából. És pont erről lesz szó a Lépcsőszeminárium keretében a Múzeumok felsőfokon című szakmai napon is. Múzeumi és felsőoktatási szakemberek, valamint egyetemisták fogják megvitatni nyílt vita során személyes tapasztalataikat a partnerség előnyeiről és hátrányairól.
November 5. | Kassák Múzeum, “Új nő”
A Kassák Múzeum időszaki kiállítása Besnyő Éva pályáján és művein keresztül mutatja be, hogy a fotográfusi pálya miként biztosíthatta a nők számára az anyagi és művészi szabadságot, egy választott életforma megélését a 20. században. A 19. század végétől jelent meg a társadalmi pozícióját önmaga meghatározni kívánó "új nő", majd az 1920-30-as években a "modern lány", aki életmódjában és megjelenésében is eltért környezetétől. A Lépcsőszeminárium alkalmával egyetlen mű kapcsán közösen nézzük meg, milyen módon közvetíti a fénykép a nők változó szereplehetőségeit, vágyait, és a feléjük irányuló társadalmi elvárásokat a Horthy-korszak Budapestjén, és a Weimari Köztársaság utolsó éveinek Berlinjében.
A Lépcsőszemináriumok azért jöttek létre, hogy párbeszéd helyeként működő fórumok lehessenek, amelyen találkoznak az oktatás és múzeumi világ különböző szakértői, akik a kiállítás és a gyűjteményi anyag médiumán keresztül kerülnek kapcsolatba egymással.
