Múzeumelmélet

Kategória
A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig.
Szerkesztette és az előszót írta Palkó Gábor. Petőfi Irodalmi Múzeum - Ráció Kiadó, Budapest, 2012. 304 p.
 
A kiadvány a PIM Boltban nem kapható.
 
A szövegeket válogatta, gondozta, a fordításokat az eredetivel egybevetette:
Palkó Gábor
Fordította:
Balázs-Szécsi Diána, Czékmány Anna, Deres Kornélia,
Esztári Réka, Füle Ágnes, Fülöp József, Juhász Emese, Kovács Máté, Lénárt Tamás, Rapcsák Balázs, Török Dalma, Wernitzer Julianna
A szerkesztő munkatársai:
Lappints Eszter, Micskei-Kőrös Kata, Piller Mónika
A névmutatót készítette:
Micskei-Kőrös Kata
 
Tartalom:
Előszó (letöltés itt) 7
Idegenség, hálózat, virtuális tér
- Peter Sloterdijk:
A múzeum - a megütközés iskolája 17
- Manuel Castells:
Múzeumok az információs korszakban 30
- Antonio M. Battro:
Malraux képzeletbeli múzeumától a virtuális múzeumig 44
- Wolfgang Ernst:
Több tárhely, kevesebb múzeum - Kibertér az adattár és a múzeumi kiállítótér között 64
Gyűjteményezés, dokumentáció, kommunikáció
- Léontine Meijer-van Mensch – Peter van Mensch:
A szaktudományos felügyelettől az együtt alkotásig. A gyűjtés és a múzeumi gyakorlat fejlődése a 19. és a 20. században 97
- Rhiannon Mason:
Múzeumok, galériák, kulturális örökség
A jelentésalkotás és a kommunikáció színterei 127
- Fiona Cameron:
Múzeumi gyűjtemények, dokumentáció és a tudás változó paradigmái 155
- Darren Peacock:
Digitális technológia - A szervezeti változás irányítója vagy eszköze? 181
- John Carman:
Bebocsáttatás a kulturális örökségbe avagy: hogyan lesz valamiből múzeumi tárgy 202
Történelem, kiállítás, irodalom
- Gottfried Korff:
Tároló és/vagy generátor. Gyűjtés és kiállítás viszonya a múzeumban 219
- Michael Fehr:
A történelem konstrukciója – a múzeumban 239
- Christian Metz:
Élvezetteli olvasatok. Adalékok az irodalmi kiállítás szemiológiájához
és narratológiájához 255
- Uwe Wirth:
Mi mutatkozik meg, amikor irodalmat mutatunk be? 273
A tanulmányok forrásai 289
Névmutató (letölthető itt) 293
 
 
Fülszöveg:
„A gyakorlat sohasem mentes az elméletektől. Minden kitartó törekvésben olyan rejtett alapvető képek irányítanak bennünket, amelyek elméleteket generálnak arról, éppen mit csinálunk. Létfontosságú, hogy tudjuk, melyek ezek, és ismerjük előnyeiket és korlátaikat, hiszen ennek következményei vannak az irányítás és a döntéshozatal minden szintjén.” (Gareth MORGAN)
A kötet érvelésmódjában, előfeltevéseiben, modalitásában és pragmatikájában egymástól radikálisan különböző szövegeket állít egymás mellé. Ami összeköti őket, mégsem csupán a tematikai szint. A múzeum intézményét, intézményi gyakorlatát, társadalmi beágyazottságát és szereplehetőségeit érintik, de ami ezen túl is közös bennük, az az elméleti igény érvényesítése a megközelítésmódban és a konkrét érvelésben egyaránt. És ez akkor is egyfajta egységet kölcsönöz e széttartó szövegkorpusznak, ha az elméleti tájékozódás és hivatkozásrend spektruma igen széles, a hermeneutikától a szervezetelméletig, a posztstrukturalizmustól a kortárs médiaelméletekig terjed. A tanulmányok pragmatikai vonatkozások tekintetében legalább ilyen széles skálán mozognak: a – jobb híján – filozófiai esszének nevezhető szövegek a múzeum intézményének jelenét és jövőjét igen absztrakt módon, a múzeumi praxistól távol maradva tárgyalják, míg néhány tanulmány a múzeumi tevékenységek napi gyakorlatát érinti a gyűjteményezéstől a dokumentáláson át a kiállításépítésig.