A Kossuth-díjas költőt, esszéírót, műfordítót, a DIA tagját 64 éves korában érte a halál.
Kovács András Ferenc: Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka
Alekszej Pavlovics Asztrov: Szerelmi noktürn
(Dásának – kinek másnak?)
És végül velem maradnak a varjak
A szív fölött köröttem idebenn
Szabad lesz hosszú hallgatást szavaljak –
Vers lesz világ lesz újra idegen
És nézem – rezzen nyírfa ring a hársfa
Éger fenyő fűz korai juhar
S nem várok többé vágyra ritka társra –
Szavak közén űr pora kifuvall
És messze tart az égi egyedüllét
Csillagforgásba hűlnek mindenek –
Szerelmem inkább mégis veled ülnék
De túlról éji lombok intenek
És már lefekszem – elrebbent szemem még
Filmet pörögtet sok semmit viszen
A mélybe – s én csak melletted szeretnék
Ébredni majd mint fény szelíd vizen
És nézni végül üdvözülten ifjan
Téged nem tudván mi történt velem –
És így marad ha tán időtlen így van
Minden verssorban megtört életem
Kovács András Ferenc oldala a Digitális Irodalmi Akadémia weboldalán >>