Milyen a jó tanár? Ismeri a tananyagát, de más területeken is nagy műveltségű; bölcsességét humorral párosítja; együtt érez diákjával a nehéz helyzetben; alázattal viseltet nemcsak a tudomány, de a pályatársak és a tanítványok iránt is. Ilyen tanár volt Nádasdy Ádám.
Milyen a nagy költő? Kísérletezni bátor; emberi sérülékenységét képes átélhető tapasztalattá alakítani; a politikai közösségét képviseli, ha kell; és mindeközben mélyen tiszteli az irodalmi hagyományt, mert saját munkáját annak folytatásaként írja. Nádasdy Ádám ilyen költő volt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum gyakran és mindig örömmel látta vendégül Nádasdy Ádámot, aki felolvasások, könyvbemutatók, beszélgetések népszerű résztvevője volt. 2024 decemberében a PIM – Digitális Irodalmi Akadémia közgyűlése rendes tagjává választotta. Ennek nyomán összes műve olvasható a DIA oldalain. Éppen a DIA-beszélgetések sorozatban üdvözölhettük utoljára vendégként a Károlyi-palotában, amikor Kardos G. György Jutalomjáték című könyvéről beszélgetett Spiró Györggyel és Bazsányi Sándorral 2025 májusában.
Szépirodalmi munkássága mellett műfordítóként, nyelvtudósként, ismeretterjesztő munkák szerzőjeként, esszéíróként, értelmiségi közszereplőként és polgárjogi aktivistaként egyaránt felmérhetetlen hatást gyakorolt a magyar kultúrára. Mindenekelőtt tanárnak vallotta magát, és bármilyen szerepben nyilvánult is meg, mindig az ismeretátadás kölcsönösségébe vetett bizalom jellemezte. A tanár is tanul, holtáig. Az életútja során útjelzőként szolgáló értékek őszinte képviselete éppúgy hiányozni fog közéletünkből, mint komoly és játékos, azaz komolyan játékos stílusa, eleganciája, jó kedélye és örök kíváncsisága.
Nyugodjék békében.
Emlékét megőrizzük.
A Petőfi Irodalmi Múzeum és Digitális Irodalmi Akadémia Titkárságának munkatársai