2023. október 27-én elhunyt Bolla György hangmérnök, a PIM digitális hangstúdiójának megteremtője, számtalan írói hangfelvétel restaurátora, életútinterjúk, felolvasások és a múzeum irodalmi, zenei rendezvényeinek szakavatott rögzítője.
2000 és 2011 között, nyugdíjazásáig csaknem húsz önálló irodalmi hangzó kiadvány létrehozásában vett részt.
72 éves volt.
Kedves Gyuri!
A Petőfi Irodalmi Múzeum-beli kollégák nevében búcsúzom tőled.
Nehéz dolog egy barátra, kollégára emlékezni, mert az ember emlékei elhalványulnak a szavaktól. Az emlékezetet meg kell szolgálni, mert megalkotott, meglelt valamit, ami maradandó.
„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek…” – Márai Sándor mondja ezt a Halotti beszéd című versében, melyet Gyuri, te restauráltál, hogy az utánunk jövők is kapaszkodhassanak keserű, vigasztaló soraiba.
Valamikor arra esküdtünk, vállalkoztunk, hogy egy olyan irodalmi intézményt hozunk létre, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, amely meghatározója lehet a magyar szellemi életnek, az irodalmon keresztül hozzájárulhatunk az alkotók és a befogadók szebb, emberibb életéhez. Mert az irodalom maga az élet hordozója.
Bolla György, Gyuri, Bobi ehhez a vízióhoz csatlakozott tudásával, alkotóerejével. Hangmérnökként elkötelezetten kereste ebben az alkotói folyamatban a hang megszólalásának és megőrzésének a lehetőségeit, és teremtette meg feltételrendszerét.
Megszállottja volt az emberi hangnak, a vox humánának és a zenei hangnak, a musica humánának. Amiben nem ismert alkut, az a minőség volt. Ma már jól érzékelhető, hogy az általa készült felvételek, hangrestaurálások az irodalmi muzeológia, az irodalmi kultusz szerves részét képezik.
Munkásságának egészét nehéz most felemlegetni. Csak nevekbe kapaszkodom, akik hangjának megőrzéséhez és közreadásához hangmérnökként hozzájárult a magyar irodalmi élet jeles alkotói közül: Babits Mihály, Orbán Ottó, Bella István, Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Lator László, Határ Győző, Szentkuthy Miklós, a festőművész-költő Kondor Béla. És a nagy vállalkozás: a négyrészes Aranyhangok-sorozat. Hazai, nemzetközi irodalmi konferenciák, könyvbemutatók, szakmai beszélgetések, műsorok felvételeinek százai, a Károlyi-kerti koncertek zenei felvételei…
És itt is megköszönöm, hogy Czine Mihályról szóló könyvem hangfelvételeinek gondos ápolója voltál.
Bolla György emberi tartására jellemző volt, hogy parancsra, utasításra nem hajlott a dereka. Baráti szóra, kérésre, a jó ügy, a közösség érdekében mindig készen állt segíteni. Örült a szépen elvégzett munkának, és ezt mástól is elvárta.
Egyszer arról beszélgettünk, hogy a hangfelvételeknek, azok mondanivalójának, igazságtartalmának mindig valós emberi tartalmakat kell hordozniuk, mert – bár ezek műszerrel nem mérhetők – csak azok szólhatnak tisztán hozzánk. A hazug szó mindig falsan, hamisan szól. Úgy gondoltuk mind a ketten, hogy a szép, minőségi emberi és zenei hang megőrzésének a filozófiája itt kezdődik.
Emlékezetes, visszatérő, egész napos találkozások voltak először nálunk, a kertünkben, a kollégák körében, majd az ő otthonában is. Lenkével barátsággal fogadtak, kínáltak finom borral, pincepörkölttel. Fontosak voltak ezek a találkozók, mert nem csak a kötetlen, felszabadult együttlétről szóltak, hanem szorosabbá fonták, magasabb szintre emelték a közös szakmai munkát, az együttműködést, a szakmai innovációt is.
Igazságtalan a sorstól, hogy az embereket, mielőtt a halál magával ragadja, még meg is kínozza, megalázza őket. Én valahogy úgy képzelem el a kegyes halált, hogy ülünk a kertünkben, a kertedben, együtt a család, a barátok, kollégák, beszélgetünk fontos emberi dolgokról, kóstoljuk a finom vörösbort, amikor egyszer csak megszólalsz: Nekem már ne töltsetek egy újabb pohárral!
És akkor bekövetkezik a csend. A csend, amelyet már te sem tudsz a műszereiddel mérni, mert a csendnek nincsen hangja.
Nyugodj békében!
Végh Károly
Elhangzott Bolla György búcsúztatásán 2023. november 24-én a Dunán.