A Mészöly Miklós Emlékplakettet Bazsányi Sándor irodalomtörténésznek, a DIA szerkesztőjének ítélték oda, Mészöly Miklós Megbocsátás kisregényének kutatásában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, az M: Melléjegyzések Mészöly Miklós Megbocsátásához (és az újabb magyar epika legendáriumához) című műmonográfiájáért, amely jelentősen hozzájárul a Mészöly-kultusz ápolásához, valamint Thomka Beáta kismonográfiájának és Szolláth Dávid nagymonográfiájának értékes kiegészítője. A díjat Fusz György, Szekszárd alpolgármestere adta át, laudált János Emília irodalomtörténész.
Gratulálunk az elismeréshez!
János Emília laudációja:
A Mészöly Miklós Emlékplakett 2004-től kezdődően azoknak a szekszárdi, illetve a városhoz kötődő személyeknek adományozható, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak Mészöly Miklós életművének és az író emlékének ápolásában. Az emlékplakett átadása hagyományosan minden évben Mészöly Miklós születésének évfordulójához (január 19.) kötődően megrendezett Mészöly Miklós emléknap keretében történik.
2026-ban a plakettet Szekszárd város Bazsányi Sándor irodalomtörténésznek adományozza Mészöly Miklós Megbocsátás című kisregénye kutatásában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, az M – Melléjegyzések Mészöly Miklós Megbocsátásához (és az újabb magyar epika legendáriumához) című monográfiájáért, amely jelentősen hozzájárul a Mészöly-kultusz ápolásához.
Bazsányi Sándor irodalomkritikus, esztéta a filozófiatudományok doktora, az MTA köztestületének tagja 1969. március 2-án, Miskolcon született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-esztétika szakának 1991-1995 között volt hallgatója, majd esztétika doktori képzésének 1996-1999 között doktorandusza, PhD-fokozatát 2001-ben szerezte, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar 1995-ben alapított Esztétika tanszékén 1996-2021 között tanított, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.
Bazsányi Sándor kutatási területe az irodalomesztétika, a modern és posztmodern magyar irodalom, és az irónia esztétikai aspektusai, a 19-20. századi esztétika története, retorikaelmélet és -történet.
Bazsányi Sándor 1993 óta rendszeresen publikál országos, nagy presztízsű irodalmi, kulturális és művészeti folyóiratokban (a teljesség igénye nélkül: a Jelenkorban, a Műútban, a Holmiban, az Alföldben, a Beszélőben, az Új Forrásban, a Vigiliában, a Pannonhalmi Szemlében, a Tiszatájban, a Kortársban), kritikáinak, tanulmányainak, köteteinek fókuszában a magyar irodalom szerzői közül elsősorban Kosztolányi Dezső, Nádas Péter, Esterházy Péter és Mészöly Miklós írásművészete áll, első kötete 2000-ben, A szájalás szomorúsága címmel jelent meg, azóta 12 kötet jegyzi a nevét.
Bazsányi Sándor évek óta vezet pódiumbeszélgetéseket és tart konferenciaelőadásokat a Mészöly-életmű egy-egy kérdését körüljárva, többek között a Petőfi Irodalmi Múzeumban évek óta megrendezett Mészöly-szimpóziumokon. A késői Mészöly-próza kiemelkedő darabjával, az 1983-ban megjelent Megbocsátással évek óta foglalkozik, a szövegfeldolgozás eredményeit 2020 óta folyamatosan publikálta. A tanulmányok tematikus, szerkesztett változata 2023-ban jelent meg a Kortárs Kiadó gondozásában, M. Melléjegyzések Mészöly Miklós Megbocsátásához (és az újabb magyar epika legendáriumához) címmel.
„Mit jelent ma nekünk Mészöly Miklós? És mit a Megbocsátás?” - teszi fel a kérdést Bazsányi Sándor a könyv bevezető gondolatában. A kérdésre a teljes kötetnyi válaszában Bazsányi Sándor feltárta és feldolgozta mindazt, ami az ikonikus Mészöly-műről 2023-ig megjelent, ezért az M egyedülálló kötet, úgynevezett műmonográfia, amely Thomka Beáta kismonográfiájának (1995) és Szolláth Dávid nagymonográfiájának (2020) értékes kiegészítője, és további Mészöly-kutatások kiindulópontja lehet.
