Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

Jókai Mór nemcsak regényeiben, hanem mindennapi környezetében is szenvedélyes gyűjtő volt. Gyűjtött, követ, kagylót, csigát, de megragadta a figyelmét egy-egy műszaki különlegesség – például egy légnyomásmérő vagy csillagászati távcső –, éppúgy, mint egy festmény, egy különleges bútor vagy a tiszteleti ajándékként kapott díszalbumok. Ezek a tárgyak nem puszta használati eszközök voltak számára: személyes jelentéssel bíró relikviák, amelyekhez erősen kötődött.

 

Nem véletlen, hogy Jókai már életében tudatosan tervezte: halála után tárgyai közgyűjteménybe kerüljenek. Az 1904-ben elhunyt író hagyatéka végül 1912-ben, a Kultuszminisztérium irányításával megvalósult állami vásárlás révén vált közkinccsé. A relikviák, a teljes könyvtár és a kézirategyüttes a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának kézirattárába, a Petőfi Társasághoz, kisebb részben pedig a Szépművészeti Múzeumba kerültek.

Ez a tranzakció minden idők legnagyobb állami vásárlása volt, amely írói hagyatékot érintett – nemcsak méretében, hanem kulturális jelentőségében is. A rendkívül gazdag anyag műfajilag is sokszínű: bútorok, festmények, szobrok, kéziratok és díszalbumok együttese rajzolja ki Jókai tárgyi világát.

 

Az előadás arra keresi a választ, hogyan válik egy író személyes tárgyegyüttese nemzeti emlékezetté – és mit árulnak el ezek a relikviák Jókai Mórról, az emberről és az alkotóról.

 

Előadó: Rózsafalvi Zsuzsanna, a Jókai-kiállítás kurátora

 

A belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.