Az ember tragédiája történeti színei közül az utolsó Eszkimó színben az álombeli a bolygó szinte élhetetlenné válik: szűkös az élelem, szélsőséges időjárási viszonyok uralkodnak, a fajok kihalnak, az emberi civilizáció leépül.
A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách Imre több olyan problémát és kérdést is megfogalmaz az ökológiai válsághoz kötődően, amely napjainkban is megjelenik mind a tudományos, mind a hétköznapi gondolkodásban.
A kerekasztal-beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeum „Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma” kiállításához kapcsolódik, mely Az ember tragédiája világát Kass János 1966-os ikonikus illusztrációin és kortárs képzőművészek (Kapoli Márton, Kósa János, Milorad Kristić) munkáin keresztül megjeleníti meg. Ezzel párhuzamosan a kiállítás a Tragédiát, az Eszkimó szín disztópiájának középpontba helyezésével, ökológiai perspektívából értelmezi újra.
Beszélgetésünkben a Madách műből kiindulva körüljárjuk az ökológiai krízis (képző)művészeti reprezentációit, valamint a pszichológiának és a pszichoanalízisnek a hozzájárulását a környezeti válság lélektani hatásainak értelmezéséhez.
Választ keresünk olyan kérdésekre, hogy miért kudarc a falanszter mindenható tudományossága, avagy miért nem hihetjük, hogy „a technológia megment minket”? Milyen lelki mintázatai vannak az ember és a természeti világ viszonyának, „hol találkozik Psyche és Gaia”? hogyan értelmezi mindezt a pszichoanalízis? (Theodore Roszak). Milyen „üzenete” van a klímaszorongásnak? Mi adhat reményt a „küzdéshez és bízva bízáshoz” a klímaválság korában?
SIDÓ ANNA muzeológus (Budapest) – „Az álom vége?” Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma c. kiállítás kurátora
KŐVÁRY ZOLTÁN pszichológus (Budapest)
TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész (Budapest)
Közreműködik: SIPOS IMRE színművész (Budapest)
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság
és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata a Károlyi-palotában (1053 Budapest. V. Károlyi u. 16.)