Kutatók Éjszakája a PIM-ben

Less be a kulisszák mögé!

Időpont
Egy éjszakára megnyitjuk látogatóink előtt a múzeum rejtett zugait, lehetőség lesz bepillantani a restaurátorok műhelyébe, a kézirattárba, a könyvtárba és a művészeti és relikviatárunkba is. Az est során megismerhetjük azokat a műhelyeket és laborokat, ahol a múzeum kollégái nap mint nap dolgoznak irodalmi örökségünk megóvásán. A Petőfiről szóló állandó kiállításunkban ezúttal a múzeum restaurátorai tartanak tárlatvezetést és kiderül, milyen hosszas és gondos előkészület eredménye, míg egy-egy eredeti tárgy vagy kézirat a kiállítótérbe kerülhet. A Landerer nyomdagéptől pedig egészen a Szépvilág kiállítás divatlapjaiig tarthatnak velünk, akik kíváncsiak a 19. századi nyomtatástörténet legizgalmasabb állomásaira.
 
A Kutatók Éjszakáján minden programunk ingyenes!

Részletes program:

Műhelyséták: 

16:00: Látogatás a restaurátor műhelyben 

17:00: Raktártúra a Kézirattárban    

18:00: A Művészeti, Relikvia- és Fotótár kincsei 

19:00: Látogatás a restaurátor műhelyben 

20:00: A Művészeti, Relikvia- és Fotótár kincsei 

21:00: Séta a PIM Könyvtárában  

Tárlatvezetések:  

19:00: Nyomdatörténeti séta a múzeumban – Landerer–Heckenast nyomdagéptől a 19. századi divatlapokig 

Rózsafalvi Zsuzsanna és Mészáros Zsolt tárlatvezetése 

22:00: Eredeti kéziratok testközelben – Miért van hűvös és kicsit derengő fény a kiállítótérben?

Peller Tamás, a PIM restaurátorának tárlatvezetése

Előadások:  

17:00: A cenzúrázott levelektől az eltűnő e-mailekig – Born digital és digitális filológia a PIM-ben és a Kassák Múzeumban  

Horváth Dániel előadása a born digitalról 

Napjainkban a digitális térben létező információ hosszú távú megőrzése nem biztosított. Az utánunk következő korok történészei rendkívül keveset fognak tudni a 21. század elejének hétköznapjairól, mivel a közösségi média tartalmai, a messenger üzenetek, a „felhőben” tárolt anyagok, a floppyra, CD-re, DVD-re, merevlemezre mentett anyagok, valamint az e-mailek jelentős része el fog veszni. Fennáll annak a veszélye, hogy napjaink gyorsan terjeszthető, de ugyanilyen gyorsan elavuló digitális információi elvesznek, és a 21. század elejének kulturális életére vakfoltként tekint majd az utókor. 

Mi fog megmaradni a 20. század második felétől egyre inkább a digitális térben létrejövő információinkból, kultúránkból? Hogyan hosszabbítható meg az emberiség szellemi, művészeti, tudományos örökségének tárolási, olvashatósági élettartama? Milyen új kihívásokat, dilemmákat rejthet a muzeológia számára a digitális alapú információ feldolgozása és tárolása, a hozzáférés kérdései? Ezekre a kérdésekre próbál választ találni a múzeumok szakmai közösége. 

Bagdi Sára és Dobó Gábor előadása a digitális filológiáról a Kassák Lajos–Simon Jolán-levelezés kritikai kiadása kapcsán 

Hogyan maradt fenn ez a különleges levélgyűjtemény, és milyen kihívásokat jelent a digitális filológiai technológiák alkalmazása a kritikai kiadás során? Azt is megtudhatjuk, hogyan alakult át a levelezés digitálisan átírt és adatokkal gazdagított adatbázissá, valamint olyan izgalmas példákon keresztül vizsgáljuk a tartalmi kérdéseket, mint a cenzúra, a két avantgárd szereplő sajátos levelezési stílusa, a művészeti ágak közötti határok elmosódása és a nemi szerepek kérdése az avantgárd lapok szerkesztésében. Felfedezhetjük a levelezési csatornák sokszínűségét is, beleértve a postai úton küldött leveleket, személyes küldeményeket és csempészett üzeneteket. 

Horváth Dániel, Dobó Gábor és Bagdi Sára előadása 


20:00:  A Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás katalógusának rendhagyó bemutatója - Petőfi barátságtárgyai 

Petőfi nem az az alak, akiről az nosztalgikus érzelmesség, a romantikus múltidézés jut eszünkbe, pedig a biedermeier kispolgár gesztusai, a barátság szentséggé emelése egyáltalán nem ált távol tőle. Szenvedélyesen, odaadóan, évtizedeken át ragaszkodik választott gyermekkori pajtásaihoz, iskolatársaihoz, íróbarátaihoz. 

Az új állandó kiállításban számos, ma már kissé egzotikusnak tűnő emléktárgy látható – mint Jókai házisapkája, amit Szendrey Júlia hímezett a legközelebbi barátnak, hiszen a korszak a testen hordható emléktárgyakat azonosította leginkább az örök hűséggel. 

Kalla Zsuzsa kurátor és Balogh Sándor restaurátor előadása