Mit kezdhetünk az olvasás fogalmi evidenciájának jelenségével? A kerekasztal-beszélgetés az olvasás történeti (könyv-, könyvtár- és olvasástörténet), irodalomtudományos módszertani, az olvasás pszichológiai vizsgálatának tanulságai, valamint az olvasás 21. századi kihívásai (digitalizáció/közösségi média olvasási szokások változása etc.) felől közelít az olvasás fogalmi kialakításának kérdéséhez. Vajon az olvasás cselekvésének e különféle irányú megközelítéseinek létezik-e közös eredője, illetve hathatnak-e egymásra termékenyen? Az olvasás elméletei című 1. szekció az olvasás cselekvéséhez kapcsolódó elméleti kérdéseket kívánja exponálni, különös figyelemmel az legújabb megközelítésekre, valamint a kultúratudományos összefüggésekre, illetve az olvasásnak a kultúratudományos módszertani jelentőségére. Vajon a különféle olvasáselméletek hogyan viszonyulnak az olvasás cselekvésének mindenkori valóságához?
Az olvasás történetei I. című szekció a kolostori olvasárendtől, illetve a humanizmus olvasáskultúráján át a reformáció hatásával számotvetve jut el a 17-18. század magyarországi olvasási szokásainak sajátos jelenségeihez.
Az olvasás történetei II. című második szekció az előző panel történeti ívét rajzolja tovább a
női olvasás 19. századi sajátosságainak, valamint a gyermekolvasó, illetve a cenzúra jelenségének és a szamizdat kiadványtípus megjelenésének bemutatásával. A panel a manapság felettébb divatos irodalomterápia gyakorlatának néhány elvi/etikai problémáját is megvilágítja, valamint bemutatja az olvasás populáris és piaci aspektusait is.