A magyar néphit rendszerének értő elemzését kötetek sokaságával gazdagító Pócs Évát a néprajzi hagyomány határátlépéseket övező szimbólumairól fogjuk kérdezni, az élet és halál közötti átkelés hagyományairól a folklórban, a veszélyek azonosításáról, azok megoldási módozatairól. Az átkelés, az átváltozás rítusainak közösségben betöltött szerepéről, a néphit szembenézést támogató erejéről. Szóba kerül a fordulópontok közösség és identitásteremtő ereje, az álomlátás, beavatás összefüggése.
Polcz Alaine nem csak a pszichológiai gyakorlat során dolgozott a halálra való felkészüléssel, műveiben a halálhoz való saját viszonyát és az erdélyi kultúrából hozott emlékeit is megosztotta olvasóival. Tanatológusként és a Hospice Alapítvány létrehozásával a társadalmi szerepek, szokások határainak megváltoztatásáért küzdött, életművének a halállal foglalkozó része az elmúlt két évtizedben tematizálta a közbeszédet.
A Szép Ilonka-ciklus képisége a reménytelen szerelemben elsorvadó, meghaló lány többszörös határátlépését sötét színekkel festi meg. A 19. század allegorikus értelmezésében fogant képciklus a pusztulásba vezető utat stációiban tárja a látogató elé.
A jegyek elfogytak!