Időpont
Hétfőn, június elsején barátai és kollégái emlékeznek a tragikusan fiatalon elhunyt író-rendezőre szavakkal, képekkel és zenével
Czigány Zoltánra emlékezünk 06.01. 17:00
Az est háziasszonya: Havas Judit
Czigány Zoltán 1985-ben kezdte pályáját rendezőasszisztensként. Első dokumentumfilmjét, az erdélyi Helikonról szóló, Nagycsütörtök című filmet 1990-ben forgatta. A Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársaként több műfajban is tevékenykedett: rendezett jazz-koncerteket, készített komolyzenei műsorokat, népzenei portrékat és sorozatműsort, ifjúsági műsorokat és irodalmi sorozatokat. 2001-es koncertfilmje, a Cantata profana után rendezőként és forgatókönyvíróként jelentős kultúrtörténeti, főként irodalmi tematikájú dokumentumfilmeket, kisfilmeket jegyzett. Ecseri tek...ercsek című 56-os áldokumentumfilmje jelentős visszhangot váltott ki. Televíziós munkáit többször díjazták a Kamera Hungárián, illetve határon inneni és túli dokumentumfilmes versenyeken. Írói munkásságát 2002-ben Berzsenyi-díjjal ismerték el.
Azonban az igazán nagy ismertséget és sikert a két bohókás ló, Csoda és Kósza történetei hozták meg számára. A meséket eredetileg kisfiának, Czigány Matyinak mesélte esténként édesapja majd a Pagony Kiadó jelentette meg az első kötetet, amely 2008-ban elnyerte az Év Gyerekkönyve IBBY-díjat. Két folytatása is megjelent azóta: a Csoda és Kósza a Föld körül és a Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai.
Czigány Zoltán legutóbb az Autósmesék című kortárs antológiában publikált, a KUK-055 című, a kukázó kukásautóról szóló meséjével.
A 2011-ben, 46 évesen elhunyt Czigány Zoltánnal a kortárs magyar gyerekirodalom egyik legtehetségesebb szerzőjét veszítette el.
Czigány Zoltán 1985-ben kezdte pályáját rendezőasszisztensként. Első dokumentumfilmjét, az erdélyi Helikonról szóló, Nagycsütörtök című filmet 1990-ben forgatta. A Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársaként több műfajban is tevékenykedett: rendezett jazz-koncerteket, készített komolyzenei műsorokat, népzenei portrékat és sorozatműsort, ifjúsági műsorokat és irodalmi sorozatokat. 2001-es koncertfilmje, a Cantata profana után rendezőként és forgatókönyvíróként jelentős kultúrtörténeti, főként irodalmi tematikájú dokumentumfilmeket, kisfilmeket jegyzett. Ecseri tek...ercsek című 56-os áldokumentumfilmje jelentős visszhangot váltott ki. Televíziós munkáit többször díjazták a Kamera Hungárián, illetve határon inneni és túli dokumentumfilmes versenyeken. Írói munkásságát 2002-ben Berzsenyi-díjjal ismerték el.
Azonban az igazán nagy ismertséget és sikert a két bohókás ló, Csoda és Kósza történetei hozták meg számára. A meséket eredetileg kisfiának, Czigány Matyinak mesélte esténként édesapja majd a Pagony Kiadó jelentette meg az első kötetet, amely 2008-ban elnyerte az Év Gyerekkönyve IBBY-díjat. Két folytatása is megjelent azóta: a Csoda és Kósza a Föld körül és a Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai.
Czigány Zoltán legutóbb az Autósmesék című kortárs antológiában publikált, a KUK-055 című, a kukázó kukásautóról szóló meséjével.
A 2011-ben, 46 évesen elhunyt Czigány Zoltánnal a kortárs magyar gyerekirodalom egyik legtehetségesebb szerzőjét veszítette el.