A sorozat folytatásában a PIM Kézirattárának munkatársai bevezetnek izgalmas, ám a nagyközönség által kevésbé ismert munkájukba. Hogyan tesszük láthatóvá a hozzánk beérkezett hagyatékokat, és ezáltal hogyan járulunk hozzá a szépírók utóéletéhez? Ezekre mutatunk példákat egy korszak emblematikus lapja szerkesztőinek, egy 20. századi költő és műfordító, valamint egy külhoni alapítású folyóirat gyűjteményének bemutatásával.
Hagyatékok hagyatéka – Lakóhelytől a raktár mélyén át a közösségi médiáig
Borbás Andrea főmuzeológus – A Nyugat folyóirat szerkesztőinek – Osvát Ernő, Fenyő Miksa és Gellért Oszkár – hagyatékrészei
A kéziratoknak ugyanúgy megvan a maguk élettörténete, mint nekünk, embereknek. Egyes kézirategyüttesek nagy utat megtéve, országokat is átszelve, sok évtized lappangás után kerülnek közgyűjteménybe, ilyen például a Fenyő Miksa-hagyaték vagy az egymásba olvadt Elek Artúr–-Osvát Ernő-hagyaték.
Komáromi Csaba főmuzeológus – A Devecseri-hagyaték kapcsolata a Petőfi Irodalmi Múzeummal
Devecseri Gábor nagy kiterjedésű kéziratos hagyatéka több részletben jutott be gyűjteményünkbe. Az alkotóval, illetve örököseivel való kapcsolattartás mikéntjét, intézményünknek az író kultuszának életben tartására való törekvését, ennek lenyomatait (események, kiadványok, kiállítások, kutatások) ismertetem.
Sulyok Bernadett főmuzeológus – A Magyar Műhely-gyűjtemény
A folyóiratot 1962-ben indították el az 1956-os forradalom után külföldre menekült egyetemisták, fiatal értelmiségiek Párizsban. Az egyik alapító szerkesztő, Parancs János költő később a PIM Kézirattárában dolgozott, az ő közreműködésével kerültek hozzánk az első gyűjteményi egységek. Az érdeklődők a hatalmas korpusszá terebélyesedés további fázisait, a kéziratok és műtárgyak sokrétűségét ismerhetik meg.
Időtartam: 90 perc
Gyülekező: PIM, Ruhatár