Sorozatunk arra vállalkozik, hogy bemutassa a PIM kevésbé ismert arcát. A program keretében egy több állomásból álló tematikus sétán vehetsz részt. Az egyes állomásokon a múzeum munkatársai munkájukat bemutatva beszélnek a számukra izgalmas témákról, feladatokról és kihívásokról. Alkalmanként más-más osztályon dolgozó kollégával ismerkedhetsz meg, és felfedezheted a Károlyi-palota rejtett tereit.
Október végén a múzeum története kerül középpontba Kemény Aranka főmuzeológus, Sulyok Bernadett főmuzeológus és Tóth Dóra muzeológus kutatásai nyomán.
Kemény Aranka főmuzeológus – Egy letűnt evidencia – Sötétkamra a múzeumban (1958–2022)
A mai digitális fotó alapjaiban különbözik az XXI. század elejéig egyeduralkodó, anyagra épülő analóg fényképtől. A kép készítése összetett folyamat volt, különleges adottságú helyiséggel és kellékeivel. „Aki negatívot hívott, órákig nem jött ki innen. Hűvös volt, hiszen az öblítő tankokban folyamatosan folyt a víz, s a helyiségben állandó, alacsony hőfoknak kellett uralkodnia. Ha akár a laboráns testétől és lélegzetétől emelkedett kicsit a hívó hőfoka, akkor növekedtek a negatívra leselkedő veszélyek. Egyedül volt, ez egyemberes, szerzetesi munka volt” – írja Nádas Péter az analóg fényképész laboratóriumáról. Ez alkalommal a múzeum mára megszűnt, de fél évszázadon át nélkülözhetetlen helyiségét és tárgyegyüttesét, a fotólabort állítjuk középpontba. Megkeressük, hol volt térben, rekonstruáljuk felszerelését, közelebbről megszemléljük az itt született alkotásokat, kiemelve, miként érhető tetten az anyagszerűség és a kézimunka az itt dolgozó fotográfusok, különösen az alapító Berekméri Zoltán, a labort megújító Flesch Bálint, majd Gál Csaba nagyításain.
Sulyok Bernadett főmuzeológus – A Petőfi Háztól a Petőfi Irodalmi Múzeumig
Az első európai irodalmi emlékházak azon költők, írók hagyatékának bemutatására jöttek létre, akik önmagukon túlmutató jelentőségre tettek szert, főként a művészetük és személyük körül képződött kultusz révén. Petőfi Sándor hagyatékának összegyűjtését az 1876-ban megalakult Petőfi Társaság vállalta, melynek első elnöke a költő egykori barátja, az akkor legnépszerűbb magyar regényíró, Jókai Mór lett. Az előadás az első kiállítóhely megvalósulásának körülményeit, a gyűjtemény 20. századi bővülését a Jókai-hagyatékkal, majd a 2. világháborút követően a gyűjtemény fővároshoz kerülését vázolja fel. Az irodalmi múzeum megalapításával a teljes magyar nyelvű irodalom befogadására, feldolgozására és megőrzésére lett hivatott.
Tóth Dóra muzeológus – Képben vagyunk – A PIM kiállításai fotókon keresztül
Egy múzeum egyik legfontosabb, ám egyben legtünékenyebb arca a kiállításaiban rejlik: ezek sűrítik magukba a mindenkori jelen tudását, ízlését és lehetőségeit. A PIM munkatársai ezt felismerve már az első tárlatok megvalósításakor fontosnak tartották, hogy ezeket a pillanatokat megőrizzék – így születtek meg azok a fényképek, amelyek nem egyszer művészi igénnyel örökítették meg a terek látványát, hangulatát és a közönséget. A képeket nézve nemcsak a múzeum múltja tárul fel előttünk, hanem egyfajta stílustörténet is: kirajzolódnak a kiállításrendezés változó divatjai, a színházi díszletek inspiráló hatásai, a kortárs képzőművészeti kapcsolatok és a múzeumi látványtervezők kreatív megoldásai.
Gyülekező időpontja: 17:45–18:00
Gyülekező helyszíne: PIM, ruhatár
Program időtartama: 90 perc