Az utóbbi években jóval kevesebb kötet jelenik meg Márai Sándorról, mint korábban, amikor népszerűbbek voltak művei, ezért is örvendetes, ha az író életműve egy szeletét tüzetesebb vizsgálat alá veti valaki. Ez történt most: a múlt év végén megjelent Fodor József Péter vaskos kötete A szellemi szabadság emlékhelyei címmel. Alcíme: Márai Sándor társadalomkritikai gondolatainak forrásai. A csaknem ötszáz oldalas munka először a módszertani vizsgálódás alapelemeit mutatja be, ezt követően az író istenképkeresését és valláskritikáját elemzi közel 150 oldalon keresztül. Márai Jézus-képének vizsgálata fontos része a műnek, melyet előbb a Keresztkérdés című hangjátékon, majd az Erősítőn és a Harminc ezüstpénzen keresztül végez el a szerző. E sok száz oldal sem statikusan tekinti át vizsgálata tárgyát, mert a művek történeti forrásai mellett vizsgálja az irónia szerepét, a sorok mögött megbúvó társadalombírálatot is. Kiemelkedően fontos a Júdás-regény elemzésében a különböző kéziratváltozatok filológiai bemutatása és alapos elemzése. A szerző kiválóan láthatóvá teszi: az itthon elkezdett, de végül az emigrációban megjelent művek kéziratai lényegesen mások voltak tartalmi és hangsúlybeli szempontból egyaránt, mely változásokban az író szemléletének, alkotói módszerének módosulása mellett az életét meghatározó fordulatok is fontos szerepet játszottak.