Mert szomjúhozva mert kétségbeesve

Contributors

Megszólaló

Mert szomjúhozva mert kétségbeesve

mert minden áldott este minden este

mielőtt a tisztátlan ritka álom

goromba szőrzsákjába durva

szövésű semmijébe hullna

szétzüllő napom szomjúhozva várom

hogy mégis az innenső partra vesse

az esztelen remény hogy mégse mégse

egy nyüzsgő óceán hullámverése

hogy itt álljon hogy itt előttem álljon

ki testemben testetlen tévedezve

mert szomjúhozva mert kétségbeesve

hogy szóljon hogy mi ez mit kell csinálnom

amíg még itt még innen a halálon

végre megjött de rám felém se nézett

pedig a lélek testté lett egész lett

szemem szám bőröm tudta még de rajta

felismerhető nem volt semmi részlet

meztelen volt csak altestét takarta

keskeny vászonpólyába volt csavarva

úgy haladt ahogy kedvük ellenére

megidézett közönyös jelenések

térnek hányattatásuk színhelyére

külön időmbe mily isten vetette

oda ahol gyermekkorom folyója

mohos hegyek közül kilép a síkra

jön keletről lefordul délre szirma

alatt sásvár felé nagy ívet írva

a vízbe bukott és látszott a vízben

valószínűtlenül fehér mezítlen

teste körül hogy hullámzik a pólya

iszonyúnak tűnt mégis gyönyörűnek

ahogy lélegzettelenül lebegve

túl súlyos fejével előre süllyedt

és fogtam és magamhoz szorítottam

és érzett a kis testben rohamokban

lágy rándulások sorozata robban

és szomjúhozva és kétségbeesve

akartam hogy kiszakadjon a testem

kötéséből még gyönge gyönge teste

 

(1996)