Az északi szajkó

Az északi szajkó

Különös madár,

Amerre mész az

Erdőben, arra száll.

Ha a tábortűz

Mellé telepszel,

Kínáld meg őt

Egy almagerezddel.

Fején apró, sötét,

Kötött sapka –

Ezer év

Bölcsessége alatta.

Otthont ad neki

A Szent Hegy, a vén,

Szállni tanul tőle

Északi fény.

Finnül úgy nevezik,

Hogy Kuukkeli,

De a magyar

Nevét is szereti.

Párja mindenhová

Vele repül –

Ez a madár sosincsen

Egyedül.

S mielőtt az erdő

Bezárulna mögötted,

Kérdezd meg tőlük:

„Ti mindenkit így követtek?”

És felelnek majd: „Mi

Csak azokat követjük,

Akiknek tiszta a lelkük,

Tiszta a lelkük.”