Két nap Márairól, Párizsban

Visszhang I.

Az Institut Hongrois, az Inalco Egyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében létrejött kétnapos rendezvény a 110 éve született író életművének több területét is elemezte: a Nyugattal való kapcsolata mellett a recepció és a fordítás kérdéseit is számba vette.

A színvonalasan előkészített tanácskozás kezdetén a Petőfi Irodalmi Múzeum Márai-kiállítását nyitotta meg Mészáros Tibor s többek között az író és Párizs kapcsolatáról beszélt, valamint arról, hogy Márai világsikere francia földön kezdődött a kilencvenes évek elején, bár mindenki 1998-hoz és Olaszországhoz köti azt.

Az első nap előadói között szerepelt Dominique Autrand az Albin Michel kiadótól, aki elsősorban az író műveinek eladási példányairól, a siker lehetséges okairól beszélt. Faix Dóra Márai spanyolországi olvasottságának elemzését végezte fel. Szegedy-Maszák Mihály, szintén a siker kapcsán, az angol nyelvterületet mutatta be, kitérve fordítási problémákra is. Fazekas Tiborc (Hamburg) a német recepcióra helyezte a hangsúlyt az első fordításoktól kezdve értékelését. Kassai György fordító, illetve Szávai János előadásai mellett nagyon érdekes volt Catherine Gérynek (Inalco) a melankólia szerepét taglaló elemzése az Egy polgár vallomásaiban. Feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy a francia előadók egészen merészen, az életmű kevésbé ismert részeinek bemutatására is bátran vállakoztak. Nem szokványos ugyanis, hogy valaki külföldön a Bébi vagy az első szerelemről (Catherine Mayaux) illetve Márai dialógusairól (Gabrielle Napoli) értekezzen a Válás Budán című regény nyomán.

A konferencia második napján, április 16-án, Mészáros Tibor a világot bejáró, a század vándoraként is aposztrofálható Márairól, a magyarul kiválóan beszélő Jean-Leon Muller az író és Franciaország kapcsolatáról beszélt, míg Danielle-Risterucci Roudnicky (Université d'Orléans) az író németországi összefüggéseit vizsgálta. Utóbbi szerint Márait jellemzi az elveszett haza iránti nosztalgia, mely a melankólia magyarázata is. Antonio Sciacovelli fordító elsősorban a San Gennaro vére felől mutatta be az írót, míg Tverdota György a Napnyugati őrjárat című kötet elemzésére vállalkozott. További Márai művek is terítékre kerültek: Silvia d'Amico (Université de Chambéry) a Béke Ithakábant, Szabó Ádám (Université de Lille) az Ítélet Canudosbant mutatta be, (közbül Cseke Ákos a Szindbád hazamegy értelmezésének lehetőségeiről beszélt), végül Kányádi András (Inalco), a konferencia fő szervezője Schnitzler és Márai Casanováját hasonlította össze.

Az előadások utáni beszélgetések, viták élményszerűvé tették a témákat és kiváló példát adtak arra, hogy egy színvonalas, érdekes és intellektuális élményt nyújtó konferencia nagyban múlik az előadók érdeklődésén, felkészültségén.