December
San Gennaro
Márai nápolyi időszaka talán emigrációja legharmonikusabb éveit jelenti. Mindaz, amit a délolasz táj nyújt, Magyarországhoz való viszonylagos közelsége s ezzel az esetleges hazatérés lehetősége a remény helyévé tették a várost.
S hogy mégsem lehetett ennél több, annak a displaced person, a száműzött és otthontalan státusz volt oka. Az ideiglenes lét (lásd rovatunk szeptemberi dokumentumát!) a távozás szükségszerűségét hordozta magában. E négy év mégis mély nyomokat hagy az íróban, legfőképpen San Gennaro vére című regényét köszönhetjük az itt töltött időknek. San Gennaro (vagy Januáriusz) Benevento püspöke volt, aki a Diocletianus-féle keresztényüldözés áldozata lett 305-ben. Márai regényének egyik középpontjában a nevéhez kötődő, ma is megismétlődő csoda áll: az üvegtégelyben lévő alvadt vér időnként folyékonnyá válik és láthatóan felbuzog.
Az író tárcájában hordott egy Januáriuszról készült szentképet.