Az elágazó ösvények kertje / Konferencia dr. Hubay Miklós Péter emlékére
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Károlyi-palota Díszterem 1053 Károlyi utca 16.
Időpont: 2026. november 24.
9.30–9.40 Megnyitót mond dr. Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
9.40–9.50 Dr. Csiszár Mirella és dr. Tóvári Judit visszaemlékezései dr. Hubay Miklós Péterre
I. szekció
Elnök: Kómár Éva
9.50–10.10 Mészáros Tibor (MNM KK PIM Könyvtár): Kinek nevezzelek? avagy ki volt Haslinger Mór? (A Petőfi Irodalmi Múzeum személyi névteréről)
A hétköznapokban és a kutatásban sem nélkülözhetjük a pontos adatokat. Különösen fontos ez, amikor egy személy kiléte érdekel minket és szeretnénk pontosan azonosítani őt. A Petőfi Irodalmi Múzeum személyi névterének mintegy hatszázezer névrekordja azt a célt szolgálja, hogy egy adott személy egyértelműen és biztosan megkülönböztethető legyen mindenki mástól. Az előadásban a személyi névtér kialakulásának története mellett betekintést nyerhetünk a hétköznapi feladatokba és megismerhetjük (?) Haslinger Mórt.
10.10–10.30 Bánki Zsolt (MNL Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály): Adatbázisokban rögzített földrajzi nevek összekapcsolása névtérrel és adatvizualizációjuk
A Magyar Nemzeti Levéltár Adatbázisok Online (aol.mnl.gov.hu) kutatói szakrendszerében jelentős számú földrajzi név van stringként rögzítve. Az előadás azt az eljárást mutatja be, hogy az MNL földrajzi névterében rögzített név entitásokat milyen automatikus, mesterséges intelligenciával támogatott eljárás azonosítja és kapcsolja össze ezekkel az adatokkal, megmutatva a módszer erősségeit, és bizonytalanságait is. Az adatgazdagítás eredménye lehetőséget teremt a kutatás adatvizualizált támogatására is, mert így a földrajzi helyek térképen ábrázolhatóak, új belépési pontot teremtve a felhasználók számára.
10.30–10.50 Horváth Dániel (MNM KK OMIKK): Közgyűjteményi adatok vizualizációja – kinek a szolgálatában?
Napjaink információs társadalma gyorsuló ütemben termeli az adatokat, melyeknek feldolgozása és áttekintése egyre nagyobb kihívást jelent. Igaz ez a közgyűjtemények gyűjteménykezelő rendszereiben keletkező nagy mennyiségű kulturális adatra is, amelyek hagyományos keresési módszerekkel egyre kevésbé tekinthetők át. Az előadás erre a problémára reflektálva ismerteti a közgyűjteményi adatok vizualizációjának különböző lehetőségeit az online katalógusokban, a kutatómunkában, valamint a tudományos ismeretek közvetítésében.
10.50–11.05 hozzászólások
11.05–11.20 KÁVÉSZÜNET
II. szekció
Elnök: Bánki Zsolt
11.20–11.40 Dr. Tóvári Judit (EKKE Humáninformatika Tanszék): A katalogizálás paradigmaváltása. A besorolási adattól a szemantikus hozzáférési pontig
A könyvtári katalógusok története az információhoz való hozzáférés története. A feldolgozómunka középpontjában évtizedeken át a besorolási adat állt, a források leírásaihoz hozzárendelt egyetlen, egyedi és szabványosított szövegsor megalkotásával.
A digitális hálózatok, a szemantikus web és a Linked Data megjelenésével azonban a könyvtári adatmodell alapszerkezete gyökeresen megváltozott, a besorolási adat statikus, szöveges elemből dinamikus, hálózatos, szemantikus hozzáférési ponttá vált.
Az előadás áttekinti, hogy miként ment végbe ez a szemléletváltás a könyvtári információ-szervezésben, miként függ össze a tartalomfogalmi keret (IFLA LRM, RDA) és a technológiai infrastruktúra/formátum, a MARC21 korlátaival, és a BIBFRAME/RDF szemantikus gráf modellel. Érint oktatási és kutatási perspektívákat.
11.40–12.00 Dancs Szabolcs (OSZK Könyvtári Intézet, Könyvtári Szabványosítási Iroda): „Ó, jaj, az út lélektől lélekig!” Mire nyújt megoldást a kapcsolt adat, és mire nem?
A szemantikus webes technológia alkalmazása Hubay Miklós fontos kutatási területe volt. Jelentős szerepet vállalt a vonatkozó szabványok lefordításában, átültetésében. A kapcsolt adatok sok mindenre megoldást jelentenek, és a mesterséges intelligenciák (!) elterjedésével a hiteles információk szolgáltatásában betöltött szerepük még inkább felértékelődik, ami komoly terhet rak a közgyűjteményi dolgozók (metaadat-munkások) vállára. Miklóssal együtt folytatott szakmai kísérletezéseink során többek között felvetődött egy mintaprojekt indítása egy változatos életmű feldolgozására, digitális megőrzésére és közzétételére („Gódza Csilla Projekt”). Az előadás ezt is érinti a fő gondolat mentén, amelynek lényege, hogy a technológia, jelesül a Linked Data világa: összeköt, esetenként szétválaszt, de az ember (avagy a humáninformatikus) hosszú távon megkerülhetetlen tényező marad.
12.00–12.20 Dr. Dobás Kata (ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet): Aszterión háza. A szemantikus adatbázisok lehetőségei névterek kiépítésében és irodalomtudományi projektek támogatásában
A szemantikus adatbázisok új lehetőségeket kínálnak a névterek építésére és a kutatási korpuszok továbbhasznosítására. Az előadás rövid nemzetközi kitekintést követően az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetének szemantikus adatbázisát, az ITIdata-t mutatja be. A névtér és különböző irodalomtudományi projektek példáján többek között azt vizsgálja, miként támogathatják az ilyen adatbázisok az intézményközi együttműködéseket.
12.20–12.40 Dr. Bartók Zsófia Ágnes (MNM KK PIM): A Régi Magyar Exemplum-adatbázis kapcsolódási lehetőségei
Az exemplum (példázat) egy olyan retorikai eszköz, melynek célja, hogy egy-egy történet segítségével valamilyen tanulságot közvetítsen. Ilyen történetek számbavételére született a Régi Magyar Exemplum-adatbázis, amely a magyar nyelvű középkori írott emlékekből gyűjtötte össze az exemplumokat. Az adatbázis építése során rendszeresen előkerült az adatkapcsolás és a nemzetközi adatbázisépítés kérdésköre. Egy külföldi projekt esetében fontos előrelépések történtek: a párizsi székhelyű exemplum-kutatócsoport gyűjteményébe feltöltött magyar anyag jelenleg a hatodik legnagyobb korpusz adatbázisukban.
12.40–12.55 hozzászólások
12.55–14.25 EBÉDSZÜNET
III. szekció
Elnök: dr. Tóvári Judit
14.25–14.45 Dr. Kalcsó Gyula (MNM KK OSZK Digitális Megőrzési és Webarchiválási Osztály): A digitális objektumok megőrzésének a kihívásai
Az előadás igyekszik körbejárni a digitális objektumok közgyűjteményi megőrzésének a problémáit. Fizikai példány híján ezek az objektumok sajátos kezelést igényelnek, és a hosszú távú megőrzésük biztosítása speciális feltételeket támaszt. A közgyűjteményeknek érdemes a teljes életciklusukkal kapcsolatos kihívásokra felkészülni: biztosítani kell a gyűjteménybe kerülésük, leltározásuk, katalogizálásuk, megőrzésük és szolgáltatásuk sajátos feltételeit. Az előadás részletesen taglalja, hogy ezekre a kihívásokra hogyan lehetne megnyugtató válaszokat adni.
14.45–15.05 Parádi Andrea (MNM KK PIM): Ki szavatol a bitek biztonságáért? – Kihívások és (jó) gyakorlatok a born digital (digitálisan keletkezett) kulturális örökség gyűjteményezésében
Az előadás a Petőfi Irodalmi Múzeumban folyó born digital gyűjteményezési gyakorlatba ad betekintést egyes különálló esetek ismertetésétől a szisztematikus rendszerépítés irányában végzett kísérletekig. Betekintést nyújt a born digital munkacsoport dilemmáiba és egy felmérés előkészítésébe, mely a Hubay Miklós vezette digitalizáló munkacsoporttal együttműködésben készült. Emellett az utóbbi évtized born digital projekteinek módszertanával és gyakorlati tanulságaival foglalkozik, melyek a jól ismert, ám egyre égetőbb kérdésekre keresik a választ: mihez kezdjünk egy floppylemezen szunnyadó írói hagyatékkal? Hogyan kezeljünk egy multimediális alkotást és annak adathordozóit? Hogyan gyűjteményezzük az írói hagyatékokban található digitálisan keletkezett levelek, dokumentumok, fotók és egyéb digitális objektumok sokaságát?
15.05–15.25 Kómár Éva (NFI Filmarchívum): A mozgókép mint digitális kulturális örökség a Filmarchívumban
Az audiovizuális tartalmak, azon belül is a mozgóképes alkotások kulturális örökségünk szerves részei, amelyeknek feldolgozása és megőrzése a digitális technológiák korában új kihívást jelent a közgyűjtemények számára. A Nemzeti Filmintézet-Filmarchívuma mint egyetlen hazai filmes közgyűjtemény alapfeladata a magyar filmkultúra fennmaradt értékeinek megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Az analóg hordozók digitalizálása, a digitális tartalmak feldolgozása és menedzselése speciális tudást és folyamatos technológiai innovációt igényel. Az előadás az archívumi munkafolyamatok legfontosabb állomásait ismerteti, elsősorban a digitális másolatok és a metaadatképzés aspektusából.
15.25–15.45 Dr. Radó Rita (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet): A digitális örökség mindenkié. Vagy mégsem?
A tömeges digitalizálás időszakában a könyvtárak elsődleges célja az állományok digitális formában történő hozzáférhetővé tétele volt. Napjainkra azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a digitalizálás önmagában nem elegendő: a valódi értéket a felhasználóközpontú szolgáltatások, az akadálymentes hozzáférés és a különböző célcsoportok igényeire szabott tartalmak jelentik. Különösen igaz ez a látássérült és egyéb olvasási nehézséggel élő felhasználók esetében, akik számára a digitális környezet egyszerre jelenthet új lehetőségeket és új akadályokat.
Az előadás rávilágít arra, hogy a digitális gyűjtemények fejlesztése során a könyvtáraknak milyen kihívásokkal, lehetőségekkel és szakmai felelősséggel kell szembenézniük a látássérült felhasználók információhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében. Bemutatja azokat a nemzetközi ajánlásokat és bevált gyakorlatokat, amelyek iránymutatást nyújtanak az akadálymentes digitális gyűjtemények és szolgáltatások fejlesztéséhez.
15.45–16.00 hozzászólások