Megismerhető adatok Petőfi Sándor eltűnéséről
A Petőfi Irodalmi Múzeum konferenciája, 2015. 5.17.
Petőfi költői teljesítményeinek megítélése független attól, hogyan halt meg, a Petőfi Irodalmi Múzeum számára mégis nyilvánvaló, hogy alakja több a "nemzet költőjénél", tehát a róla szóló információkat, vele kapcsolatos történéseket ismernünk s a maguk helyén értékelnünk kell.
Részben ez indokolta a „Hol sírjaink domborulnak…” - Megismerhető adatok Petőfi eltűnéséről címmel 2015. május 7-én a Károlyi-palotába szervezett konferenciát, ahol a „halálhely” kérdésének legavatottabb szakértői szólaltak meg, s az előadásokat követő vita kirajzolta a lehetséges kutatások, az irodalomtörténeti, történészi, hadtörténeti, régészeti együttgondolkodás kereteit és a muzeológiai bemutatás irányait.
A nagyhagyományú fehéregyházi Petőfi Múzeum, amely ma is a régiós identitás és a magyar öntudat kiemelt helyszíne, a nemzeti zarándokhely különleges hangulatát megőrizve hamarosan megújul, így Petőfi eltűnésének helyszínén korszerű ismeretek, igazi múzeumi élmények várják majd az odalátogatót.
Az előadásokról készítettünk egy összefoglaló kiadványt, itt olvasható:
http://issuu.com/petofiirodalmimuzeum/docs/petofi_konferencia
Az érdeklődők megtekinthetik a konferencia videóanyagát is az alábbi linken:
"Hol sírjaink domborulnak..."
A konferencia programja:
- Hermann Róbert: Vittek vagy nem vittek? Az 1849 évi erdélyi hadjárat magyar hadifoglyai
- Rosonczy Ildikó: Orosz források a segesvári ütközetről és a hadifoglyokkal kapcsolatos eljárásról
- Gyimesi Emese: „…azt állítják, hogy az ismert költő Petőffymég él…" SzendreyJúlia nyomkeresése és a hatóságok kutatása Petőfi után 1849-1854 között
- V. Szabó Gábor: Az események régészete. Újabb példák a fémkereső műszeres régészeti kutatások lehetőségeiről
- Polgár Balázs: A háború régészete. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc régészeti kutatása
- Mende Balázs Gusztáv: Lehetőség és/vagy bizonyosság: mit tudhatunk meg a biológiai maradványokból?
Az előadások után kerekasztal-beszélgetést tartottunk:
vezette Szilágyi Márton, a részvevők Csorba László, Kedves Gyula és Kovács László voltak.
Továbbá az alábbi linken érhető el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalása a témában:
MTA - Továbbra sincs bizonyíték az állítólagos Petőfi-csontokra
kapcsolódó linkek
Csorba László tanulmánya
Kovács László tanulmánya
Rosonczy Ildikó tanulmánya
