Contributors
Megszólaló
Petri Györgynek, megkésve
A katona áll, nekidől
égő homlokával a fának,
a nyűtt cigánylány szinte alatta:
közte s a fa között szorong,
igyekszik a katonát a tengelye körül
elfordítani, a fiú fordul,
akár egy fazekaskorong.
A lány ballal magához húzza,
de jobbjának könyökével és csűddel
próbálja a fiú bal csípejét messzire tolni,
mint hogyha holmi
láthatatlan nézőnek mutatná
azt, amit szabad kezével művel:
a köztük kialakult ferde térben
vetélőként jár ide-oda a marka;
benne nem cséve, hanem vadul virágzó
bot a katona férfitagja.
České Budejovice, kilencszázhatvanegy,
főtér, fák, bokrok, nyári hajnal –
„Dej pozor, vole, pošpiníš mě !”*
búg föl a mélyből a sötét angyal.
Ó, Közép-Európa, üres szökőkút,
ó, bátortalan kis dolce vita! –
Talán az egészet egy skribler,
talán a kezdő Hrabal írta.
* Cseh szöveg. Jelentése: Vigyázz, te marha, összekensz.
Audio file