Winterreise

Contributors

Megszólaló

 

                             Szüts Miklósnak
 
 
1. Der Wegweiser
 
A szemem lát, az énem érez,
de hozzám tartozik a szem,
ha nyitva van, csak azt mutatja,
mit látni engedek nekem.
 
Amire nézek, az enyém lesz -
így rakja börtönét a rab.
Ha láthatok a más szemével,
csak akkor lehetek szabad.
 
 
2. Irrlicht
 
Miért, hogy ott a horizont,
hogy tér nyílik a fák között,
hogy úgy tűnik, az út halad,
hogy valahova odavisz?
 
És mért, hogy mindig van tovább,
hogy jön nappalra éjszaka,
hogy őszre tél jön, télre nyár
és van az éjnek nappala?
 
Forog a föld, fordul a nap,
ami látszólag áll, mozog -
mi forgunk önmagunk körül:
megyünk előre, vándorok.
 
 
3. Rast
 
Kiúttalan magamba zárva
ráláthatok a téli tájra:
a látvány magában beszél.
 
Az ég az űrrel összeforrva,
közötte néhány tetszhalott fa -
csak ő tudja, hogy él.
 
Köd közeledik, nagy, jeges köd,
ennyit se látok majd, ha elföd,
kioltja a szemem,
 
majd egy leszek a tájjal mégis,
mert szétoldódom köztük én is:
akkor - megérkezem.