A csillog, de eltűnik ciklusból

Contributors

Megszólaló

Megállsz, szétnézel és átlépsz megint 

gyöngyfüggöny ajtaján a létezésnek 

Hol a láthatóban, hol félhomályban 

két föld szegélyén lépkedsz. 



Mint havazásban. Akadálytalan 

jársz a fekete-fehér rácsozatban. 

Egymáson zuhog át az olvadó 

s az áthatolhatatlan. 



S nem tudom, áll-e még sötét, királyi 

rongyaiban a város, vagy a szél 

üres mezőkön csapdos – nem tudom, hogy 

távolodom vagy rohanok feléd, 



mert az elboruló, hulló időben 

elemeire bomlik a világ. 

Hóra, sötétre. Nincs ki fellobbantsa 

még egy tél hajnalát.

Műfaj:  vers

Szerzői jog:  Argumentum Kiadó