A hatalom páholyában mélyen meghajló karrierista, a Monarchia kafkai titkosrendőrei, az aluljáróban a Mai Napot egész létével kiabáló újságárus vagy az elmúlt évtized kiskirálya ugyanolyan jól ismert képek a magyar mozilátogató számára, mint a párizsi vonatra felszálló Bálint András, a táncoló Klaus – Maria Brendauer vagy az 56-os forradalom harckocsijáról szónokló Ralph Fiennes alakja.
Szabó István filmjei arról szólnak, milyen életstratégiákat követhetett az, aki a hosszúra nyúlt huszadik században Közép-Európában élt. Mit tehetett a történelemnek kiszolgáltatott magyar, zsidó, cseh, ruszin vagy német, ha a totalitárius diktatúráknak kiszolgáltatva akart teljes életet élni? Összeegyezhető -e a siker és a tisztesség, vagy olykor egyszerűen a tisztesség és az életben maradás? Az Apától a Zárójelentésig a magyar történelem hétköznapjai vetülnek Szabó filmvásznára. A rendező ugyanakkor azért lett világhírű, mert a Redl ezredes, a Találkozás Vénusszal, de főleg a Mefisztó azt mutatta meg, hogy ezek a kérdések nem csupán ebben az országban vagy ebben a földrajzi-kulturális régióban érvényesek.
Susan R. Suleiman a Harvard professzora, a történelmi regény és a francia irodalom szakértője. Akkor kezdett el Szabó filmjeivel foglalkozni, amikor a rendszerváltás után fontos lett neki a gyerekkorában itthagyott Magyarország. Szabó Istvánról eredetileg angolul írt könyve most jelent meg magyarul a Gyomai Kner Nyomda Zrt. és a Láng Téka Kft. közös kiadásában.
Gelencsér Gábor az ELTE docense, a Filmvilág szerkesztője, esztéta, filmtörténész , kritikus. Publikációi többsége a magyar film történetét mutatja be az ötvenes évektől a napjainkig, Kutatási területeihez tartozik a filmtörténet mellett a film és irodalom kapcsolata és az adaptációelmélet.
A beszélgetést Horváth Csaba, a KRE docense vezeti. Kritikus, esztéta, kutatási területe a kortárs magyar irodalom és az összehasonlító irodalomtudomány területén az irodalom és történelem viszonya és a populáris kultúra.