Négy ország, négy kiemelkedő könyv és egy közös cél: Közép-Európa irodalmának erősítése. Kihirdették az első Visegrádi Irodalmi Díjának nyerteseit – a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Villa Decius Társaság új kezdeményezését, amely a Visegrádi Irodalmi Rezidencia Programhoz kapcsolódó szerzők népszerűsítését szolgálja. Ez mérföldkő a regionális irodalmi együttműködésben.
A Visegrádi Irodalmi Díj első kiadása már most biztos helyet szerzett a V4-es országok kulturális együttműködésében. A 81 benyújtott mű közül a zsűri 12 nominációt választott ki, és végül négy győztest jelölt meg – egyet-egyet Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról. Ezek a művek egyedülálló módon ölelik fel Közép-Európa szellemiségét: sokféleség, hangok sokszínűsége és a társadalmi kérdések iránti mély érzékenység.
A 2025-ös Visegrádi Irodalmi Díj nyertesei
Csehország
Alena Machoninová: Hella (Maraton, 2023)
Alena Machoninová bemutatkozó regénye, a Hella (2023) emlékek atlaszaként, költői útinaplóként vagy egy nő illékony életének melankolikus rekonstrukciójaként olvasható, akit a legtöbben csupán irodalmi alakként ismernek. Ez a rekonstrukció olyan regényekre és esszékre való utalásokkal fonódik össze, amelyek traumákról, emlékek archiválásáról, a terror és erőszak élményéről szólnak, vagy amelyek egyszerűen megmozgatták a szerzőt (Platonov, Salamov, Sztepanova, Benjamin, Sontag). Machoninová szándékosan egybeolvasztja az irodalmi emlékezetet a személyes emlékezettel – Weil, Platonov vagy Hella Moszkvája egyben az ő Moszkvája is. A kifinomult nyelv és precíz megfogalmazás, amely költői könnyedséggel párosul, de alapos kutatáson nyugszik, egyedülálló szerzői gesztust képvisel a kortárs cseh prózában.
Lengyelország
Paweł Pieniążek: Wojna w moim domu (Znak Literanova, 2025)
Monika Ochędowska, a Visegrádi Irodalmi Díj zsűrijének tagja így írt a könyvről:
"Paweł Pieniążek érzékenységgel és bátorsággal ír egy három különböző országban zajló háborúról. Precíz nyelve és az emberi tapasztalat iránti mély tisztelet révén képes átadni főhőse igazságát és elérni olvasóit is. Kíséri őket is, és kísér minket is. Vezet minket, és arra ösztönöz, hogy nagyobb gyengédséggel nézzünk önmagunkra és másokra. Ez a könyv kiemelkedően fontos hang a kapcsolatok, a felelősség és a remény témájáról folytatott párbeszédben."
Szlovákia
Ivana Gibová: Babička (Vlna, 2023)
Ivana Gibová Babička© (Nagymama©) regénye jelenleg a legtöbb díjat elnyert prózai mű Szlovákiában. A legnagyobb irodalmi díjak, az akadémiai irodalomkritika, de számos olyan olvasó is elismerte, akik amúgy nem igazán érdeklődnek a művészi próza iránt. A mű egyszerre szól a megkövetelő olvasóknak, akik gondolati mélységet és stílus eredetiséget keresnek az irodalomban, de azoknak is, akik csak érzelmileg azonosulni szeretnének egy erős történettel.
Egy kelet-szlovákiai kisvárosi lakótelepen, egy látszólag átlagos helyi családban játszódik. Ez egy finom rajza az intim interperszonális kapcsolatoknak, ugyanakkor egy brutálisan őszinte, sőt sokkoló felfedése a kisvárosi családi létezés alatt rejtőző félelmetes alvilágnak – az alkoholizmustól, az érzelmi manipuláláson át a szexuális visszaélésekig.
A narráció magával ragadó dinamikája, amely tökéletesen utánozza egy serdülő lány spontán beszédét, valójában mégis egy átgondolt szerzői stratégia irányítja. Ez az oka annak is, hogy Gibová (kelet-)szlovák perifériáról származó prózája egyetemesen érthető. Helyi ugyan, de magabiztosan globális is.
Magyarország
Milbacher Róbert: Keserű Víz (Magvető Kiadó, 2023)
Milbacher Róbert (1971) Keserű víz című regénye egy mára nyomtalanul eltűnt szlavóniai sváb-magyar telepes falu krónikája, egyben az elbeszélő itt született nagyanyjának küzdelmes élettörténete. Miközben nyomon követjük a falu sorsát a 19. századi alapítástól a 20. századi elnéptelenedésig, az asszonyt a halálos ágyától gyerekkorának mágikus világáig kísérjük vissza az időben. Az asszony, a család, a közép-kelet-európai falu története egyben a régi multietnikus Magyarország története is. Az írásos dokumentumok és szóbeli családi emlékezet feltárása révén betekintést nyerünk a múlt felé forduló jelenkori kutatómunkába. A regényt sokrétű narráció, összetett cselekményvezetés jellemzi, kritikai és olvasói sikerét emellett eredeti szerkezeti megoldásainak és mesteri nyelvi megalkotottságának köszönheti.
Egy új irodalmi kezdeményezés új lehetőségeket hoz a régió számára
A Visegrádi Irodalmi Díj a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Villa Decius Társaság új projektje, amelyet együttműködésben fejlesztettek ki:
- a prágai Cseh Kulturális Központtal,
- a pozsonyi Szlovák Irodalmi Központtal,
- a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A Nemzetközi Visegrádi Alap 25. évfordulója alkalmából létrehozott Díj nemcsak a kiemelkedő könyvek elismerését, hanem a regionális irodalmi párbeszéd erősítését és a közép-európai irodalom világszerte való népszerűsítését célozza.
Ez a kezdeményezés folytatja a Visegrádi Irodalmi Rezidencia Program küldetését, amely 2012 óta támogatja a V4-es országokban tevékenykedő szerzőket és fordítókat.
Linda Kapustová Helbichová, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója:
„A Visegrádi Irodalmi Díj célja, hogy a cseh, magyar, szlovák és lengyel szerzők lehetőséget kapjanak könyveik országhatárokon túlra viteleére. A Díj az én meggyőződésemet tükrözi a szavak és az irodalmi örökség erejéről a partnerségek építésében és a kölcsönös öntudat erősítésében. A Nemzetközi Visegrádi Alap 25. évfordulója alkalmából büszke vagyok arra, hogy támogathatom a szerzőket, és segíthetem műveiknek a nyelvi korlátok leküzdését fordításon keresztül. Gratulálok a díjazottaknak, és hiszem, hogy könyveik még szélesebb olvasói közönséghez jutnak el.”