Sorozatunk arra vállalkozik, hogy bemutassa a PIM kevésbé ismert arcát. A program keretében egy több állomásból álló tematikus sétán vehetsz részt. Az egyes állomásokon a múzeum munkatársai munkájukat bemutatva beszélnek a számukra izgalmas témákról, feladatokról és kihívásokról. Alkalmanként más-más osztályon dolgozó kollégával ismerkedhetsz meg, és felfedezheted a Károlyi-palota rejtett tereit.
Szellemek a palotában
Október 10-én – a fogalmat tágan értelmezve – a palota szellemeivel találkozhattok Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus, Komáromi Csaba muzeológus és Owaimer Oliver tudományos munkatárs jóvoltából.
Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus – A hely szelleme
Az 1970-es évek közepétől több mint egy évtizeden át állt két üvegezett vitrin a Károlyi-palota emeletén, a családi kápolna oldalfalánál. Ezekben a szekrényekben tárolta annak idején a Petőfi Irodalmi Múzeum képzőművészeti gyűjteménye az írók arcáról készített gipsz maszkokat. Itt volt látható Ady halotti maszkja is, akit temetése napján a Károlyi-palotához közeli Nemzeti Múzeumban ravataloztak fel 1919 januárjában. Ady maszkja új szerephez jutott 1977 őszén, amikor Melocco Miklós megalkotta és felépítette Ady-oltárát a kápolna, illetve a Bártfay-terem szomszédságában található Tükrös-teremben. Az azóta eltelt majdnem ötven esztendő alatt több elhunyt nagy írónk arcáról vettek kegyeletből gipsz halotti maszkot, de legalább annyira érdekesek az ebben az időszakban készült írói élőmaszkok, különösen, ha egykori modelljük ma már nem él. Vajon mi célból és hogyan születhettek ezek és mely ismert, a PIM-ben is többször megfordult írók arcát örökítették meg ily módon? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár egykori főosztályvezetője.
Komáromi Csaba muzeológus – A Károlyi-palota halottjai
A palota mint építészeti emlék, mint a reformkor egyik központi, illetve mint a magyar művelődéstörténet megkerülhetetlen színhelye egyaránt fontos. Ezúttal azoknak emlékét idézzük fel, akik e falak között lelték halálukat, így a Károlyi család három jeles tagjáét is. Róluk, haláluk és búcsúztatásuk körülményeiről, a Károlyiak halálhoz való viszonyulásáról ejtünk szót.
Owaimer Oliver tudományos munkatárs – A Petőfi-rejtély a PIM gyűjteményének tükrében
Petőfi Sándor eltűnéséről számtalan elmélet született az 1849. július 31-i segesvári-fehéregyházi ütközet óta. Az előadásban nem egy újabb teória felállítására és a régi kérdés megválaszolására törekszünk, sokkal inkább azt kíséreljük meg bemutatni, hogy mit tudhattak valójában a kortársak a költő sorsáról. A Petőfi-rejtély kialakulásának nyomába eredünk: a róla szóló legkorábbi híreket, pletykákat, legendákat mutatjuk be a Petőfi Irodalmi Múzeum régebbi és frissen a gyűjteménybe került dokumentumai alapján.