Holl András – Bilicsi Erika (MTA KIK)
Minden út Rómába vezet – elektronikus publikációk megőrzése a REAL repozitóriumban
Az MTA Könyvtár 2014-ben kezdett elektronikusan megjelenő kiadványokat archiválni a REAL repozitóriumban a hazai kiadók közreműködésével. Új megoldásokat kellett bevezetni, hogy a könyvtár hagyományos feladatait elláthassa: új raktárra és új munkafolyamatra volt szükség, ami online környezetben biztosítja a gyűjtést, a hosszútávú megőrzést és az olvasók kiszolgálását. Új szolgáltatásokkal is segítjük a szerkesztőségek munkáját, hogy kiadványaik alkalmasak legyenek automatikus, szoftveres feldolgozásra. Előadásunkban bemutatjuk az online, adatbázis alapú rendszerben, egyedi azonosítókkal – ideális esetben nyílt hozzáféréssel – megjelenő publikációk feldolgozásában rejlő lehetőségeket és kitérünk a nehézségekre is.
Türke Gábor (MNL)
E-iratok átvételének tapasztalatai a Magyar Nemzeti Levéltárban
A Magyar Nemzeti Levéltár a 2019-ben történt első alkalom óta több esetben is vett már át közszolgálatot ellátó szervtől maradandó értékkel bíró elektronikus iratokat. Az előadás keretében az e-iratok átvételének elvi és technikai kereteiről, eljárásrendjéről és gyakorlatáról, az eddigi e-irat-átvételek tapasztalatairól, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések vázlatos ismertetésére kerül sor.
Farkas Katalin (SZTE Klebelsberg Könyvtár)
Born digital dokumentumok korai előfordulása és jelenléte napjainkban a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárban
Könyvtárunk felsőoktatási könyvtárként rendkívül széles körben szolgáltat hagyományos és elektronikus (born-digital, digitalizált) dokumentumokat, illetve ezek kevert változatait. Az előadás történeti bevezetést követően példákon keresztül kíséreli meg a born digital dokumentumok és szolgáltatásuk sokszínűségének problémaközpontú ismertetését. Bemutatásra kerül a Baka István költő által 1988-ban létrehozott digitális autográfia. Szó lesz a kézirattári beszerzésekre vonatkozó dilemmákról, a digitális tananyagokról, továbbá a born digital tartalmak katalógusban és repozitóriumban történő elhelyezéséről, illetve a virtuális és hagyományos kiállítási térben történő használatukról.
Odler Zsolt (Néprajzi Múzeum)
Párhuzamos különbségek a digitalizált és a digitális javak közgyűjteményi feldolgozásában
A közgyűjteményi intézmények alapfeladata a kulturális javak szakmai alapon meghatározott nyilvántartása. A gyűjteményekbe kerülő anyagok különbözősége, esetenként komplexitása többször fogalmazott már meg kérdéseket. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a jogszabályi keretrendszert érezhetően meghaladják a hétköznapi kihívások. Létezhet-e ebben kompromisszum – és ha igen, hol vannak a határok?
Mihály Eszter (MNMKK OSZK–DBK)
A nyomtatott, digitalizált és a digitális szövegek kereszttüzében
Mennyiben hasonlít és különbözik az irodalmi, történeti források szövegének közzététele és mibenléte analóg, illetve digitális formában? Miben térnek el egymástól e téren az egyes digitális formátumok? Mi történik a szöveggel, ha a papírról virtuális térbe kerül és fordítva? Milyen egyedi sajátosságai vannak a szövegnek, ha eleve digitális közegben születik? Mennyiben változik a filológusok szerepe a digitális transzformáció során? Hogyan képzelhető el a szövegkiadások jövője a papíralapú és az online publikációk együttélése és versengése közepette? Az előadás ezekre a megkerülhetetlen kérdésekre és lehetséges válaszokra próbál röviden reflektálni, egyfelől a szerzői kéziratok, másfelől a forrásközlés szemszögéből.
Dr. Keller-Gera Adrienn (BTM)
A born digital műtárgyak gyűjtésének jogi kérdései
A magyar közgyűjtemények számára a born digital anyagok jogszerű kezelése kulturális, örökségvédelmi és értékmentési szempontból is fontos. A born digital műtárgyak gyűjtésével kapcsolatos jogi feladatok főleg két jogterületet érintenek. A közgyűjtemény feladatellátása során a born digital műtárgyak szerzeményezése, kezelése, kutatása esetén merülhetnek fel az adatvédelmi, jogi, valamint a szerzői kérdések. Az előadásban a közgyűjtemények mindennapjaiban előforduló, ezen jogterületeket érintő elméleti és gyakorlati megoldásokra koncentrálok.
A gyakorlati dilemmák során az elektronikus levelezés és a közösségi média platformok adattartalmának kezelésére, valamint a szóba jöhető szerződéses megoldásokra is kitérek.
Fisli Éva, PhD (MNMKK MNM)
Technológiai kitettség és muzeológia. A digitálisan keletkező kép mint „műtárgy”
Idehaza a 2002/20-as NKÖM rendelet emelte a történeti értékű fényképet segédanyag státuszából a műtárgy rangjára. Azóta a fénykép fogalma megszilárdult a múzeumokban. A digitálisan születő fotó muzealizálása azonban problémákat vet fel, hiszen a műtárgyfénykép jellemzőinek ez már nem felel meg. A muzeológusok világszerte el is bizonytalanodtak korábbi gyakorlataik érvényességét, folytathatóságát illetően.
Melyek a digitálisan keletkező fotók gyűjtésének és megőrzésének főbb lehetőségei és buktatói? A jelenkort is kutató muzeológusként lehetséges-e értelmesen cselekedni a technológiai kitettség, a folyamatos elavulás ellenére? Hogyan alakítható ma az analóg és a digitális fotóarchívumok jövője? Navigálni és emulálni muszáj?
Benedek Anna – Szántó Tibor (MNMKK PIM)
A Médiatár born digital gyűjteményi egységei
Az előadás a PIM Médiatárának digitálisan keletkezett állományával foglalkozik. Az ezredforduló előtt csak szórványosan érkeztek a múzeumba eleve digitálisan létrejött hang- és filmfelvételek, illetve irodalmi témájú médiaművészeti alkotások, azonban a kétezres évek óta ugrásszerűen megnőtt ez az állomány. A korábbi múzeumi gyakorlattól eltérően ezek az anyagok másfajta bánásmódot igényelnek, hiszen míg egy orsóra vagy hangkazettára, illetve filmre rögzített felvétel esetében maga a hordozó került a gyűjteménybe, a born digital anyagoknál gyakran nem rendelkezünk fizikai hordozóval. Ugyancsak probléma, hogyan hosszabbítható meg ezeknek a felvételeknek az élettartama, milyen környezet szükséges ahhoz, hogy a jövőben is lejátszhatók legyenek. Nem kerülhető meg a born digital anyagok esetében a szolgáltatás kérdése sem: jóllehet a felvételek rendelkezésre állnak a kutatók számára, a jogi környezet kialakítása és a megfelelő jogi szabályozás elkerülhetetlen annak érdekében, hogy megőrizhessék „egyediségüket”, illetve eredeti kontextusukat. A kérdésekre példákon keresztül igyekszünk válaszokat találni.
Radics Péter (MNMKK PIM)
A DIA mint digitálisan keletkező tartalmak gyűjteménye
A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) egyszerre digitális könyvtár és kiadó, ebben a megkülönböztetésben a digitálisan keletkezett tartalom értelmezése eleve többrétegű. Elsősorban a DIA új szövegkiadásokat tesz közzé, olyan szövegváltozatokat, amelyek (többnyire papír eredetiből), de csak digitálisan készülnek el és léteznek. Az adatbázis egésze egyetlen nagy, naponta változó tartalmú e-bookként is felfogható. Emellett a honlapon elérhető "digitális könyv"-ek egy részének nem volt, vagy más formában létezett papírkötet forrása. A szövegfeldolgozást általában hagyományos módszerekkel, szkenneléssel és ocr-ezéssel indítjuk, de sok esetben érkezik fájlban a mű a szerzőtől vagy a kiadótól. Az előadásban felvázolom Konrád György vízióját a jövő könyvkiadásáról, amelyben a szöveg hiteles, és időben esetenként módosuló változata a digitális könyvtárban/kiadónál érhető el.
Hubay Miklós, PhD (MNMKK PIM)
Gondolkodjunk rendszerben – a PIM gyűjteménykezelő rendszerének felkészítése born digital műtárgyak leírására
A born digital műtárgyak kezelési módszertanának kidolgozása egyre fontosabb feladattá válik a közgyűjteményekben. A múzeumok, könyvtárak, levéltárak ajtóin képletesen – és már-már valóságosan – ott dörömbölnek a legújabb korszakban keletkezett, digitális kulturális örökség-objektumok is. Fényképek, kéziratok, hang- és mozgóképfelvételek, netán egész levelezések irdatlan mennyiségét kell és érdemes megőriznünk az utókor számára. Az erre a célra alkalmazható technikai megoldások közül ebben az előadásban a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi munkatársai és informatikai partnereink által kidolgozott gyakorlatot szeretnénk bemutatni, elsődlegesen abból a szempontból, hogyan lehet felkészíteni egy egyébként is számos egyedi megoldással rendelkező múzeumi gyűjteménykezelő rendszert a digitálisan született műtárgyak leírására és szolgáltatására.
Kalcsó Gyula, PhD (MNMKK OSZK–DBK) – Horváth Dániel (MNMKK PIM)
E-mailek archiválása az Országos Széchényi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Az utóbbi években gyűjteményezett írói hagyatékok között az ezredforduló utáni levelezés jelentős része digitális formában, e-mailként van jelen. Az e-mail mint born digital objektum esetében egyszerre merülnek fel a digitális megőrzésre általában jellemző problémák, valamint a kifejezetten az elektronikus levelekre és levelezésekre vonatkozó kérdések. A Petőfi Irodalmi Múzeum az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve a fenti kérdések aktualitása miatt indított el egy kísérleti e-mail archiválási projektet, amelynek legfontosabb célkitűzése egy e-mail fiók szakszerű és szabványos gyűjteményi archiválása volt. A konferencián ennek a kísérleti projektnek a tanulságait és eredményeit kívánjuk összefoglalni. Bemutatjuk az archiválási folyamat alapjául szolgáló OAIS referenciamodellt, valamint a referenciamodell alapján a digitális levelezésből előállított SIP és DIP csomagokat. A DIP csomagok működésének egy jó gyakorlatát az OSZK által archivált Katalist-levelezőlista szolgáltatási megoldásán tervezzük szemléltetni.
Veres Miklós (MNMKK PIM)
Gyakorlati kérdések a born digital hagyatékok gyűjteményezéséről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi Dokumentációs Adattára 2021-ben kezdett mélyrehatóan foglalkozni a digitálisan létrejött, úgynevezett „born digital” anyagok (levelek, kéziratok, egyéb műtárgyak) gyűjteményezésével. Az OSZK-DBK hathatós segítségével kidolgoztuk a gyarapítás, hosszútávú megőrzés, feldolgozás és szolgáltatás nemzetközi szabványoknak megfelelő elvi alapjait. Előadásom egy-egy konkrét hagyaték kapcsán jelentkező gyakorlatok bemutatása mentén elsősorban arra vállalkozik, hogy kérdéseket fogalmazzon meg és felvázolja a muzeológusokra váró kihívásokat a born digital hagyatékok gyarapításánál.
Józsa Gábor – Radványi Róbert (MNMKK PIM)
Born digital műtárgyak informatikai támogatása (mentés és szolgáltatás)
A Petőfi Irodalmi Múzeum informatikai osztálya szoros együttműködésben a gyűjteményi területek kollégáival, kidolgozott és letesztelt egy a digitálisan létrejött tartalmak megőrzését célzó munkafolyamatot. Előadásomban a fent említett workflow-t mutatom be részleteiben, az informatikai oldal szemszögéből. A hallgatóság betekintést nyerhet a mentési metódus meghatározó állomásaiba, árnyalva azokat technikai részletekkel és a helyszíni vagy intézményi körülmények változóival. Végszóként röviden összefoglalom a kimeneti fájlokkal kapcsolatos alkalmazási és tárolási megoldásokat, a Born Digital tartalmak és azok digitális környezetének megőrzése jegyében.