Szerkesztő: Kovács Ida, Sidó Anna
Olvasószerkesztő: Dauner Orsolya Cecilia, Komáromi Csaba, Lukács Ágota, Sulyok Bernadett
Borítóterv: Kaszta Móni, Arkas Design
Tördelés: Gembela Zsolt
© Petőfi Irodalmi Múzeum, 2022
© Szerzők, Szerkesztők, 2022
© Szilágyi Lenke, 2017
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató
A tanulmánykötet tartalma a szerzők különféle szakmai profiljának és egyben E. Csorba Csilla széles kapcsolatrendszerének megfelelően igen változatos, tükrözve az ünnepelt szerteágazó érdeklődését. A dolgozatok sokféleségét indokolja az a diszciplínák közti átjárhatóságra törekvő megközelítésmód, amely Csilla múzeumi praxisát is jellemezte. A fejezetekben számos olyan téma szerepel, amely egyaránt kötődhet tudományos és személyes érdeklődéséhez, illeszkedve kultúrára nyitott személyiségéhez. A könyvben szereplő ünneplők köre egyúttal lefedi azokat a mikroközösségeket, amelyekhez Csillát évtizedes munka- és baráti kapcsolat fűzi. E közösségek, illetve tudományágak képviselői elismeréssel adóznak kultúrát pártoló, következetesen a legjobb minőségre törekvő, újat teremteni akaró, a lehetőségekkel élni tudó, közösségteremtő, humánus személyisége előtt.
TARTALOM
Tabula gratulatoria
Bevezető
Köszöntő
Interjú E. Csorba Csillával
Irodalomtörténet / Kultusz
Szilágyi Márton: Isten, haza, hatalom – Bessenyei György: Ágis trágédiája
Margócsy István: Egy elfeledett művészallegória
Ratzky Rita: Retorikai és képi eszközök Petőfi tájlírájában
Fráter Zoltán: Találkozások Jókaival
Rózsafalvi Zsuzsanna: Megjegyzések az Ambrus-életmű textusai azonosíthatóságának problémáihoz
Borbás Andrea: „A kesely arcú pogány” – Az Ady-líra beszélőjének testi reprezentációiról
Zeke Zsuzsanna: „isteneimtől megválni nem szeretek” – Ady Endre alakja Boncza Berta 1910–1914 között írt leveleiben
Cséve Anna: A narráció működőképességének próbája Móricz Zsigmond és Holics Janka levelezésében (1902–1904)
Szilágyi Judit: „kéne még sötétlenem vagy fénylenem” – Füst Milán, a „költők költője”
Szöveg / Kép
Kelevéz Ágnes: „összecsodálni e gyors jelenéseket itt” – Hol nézhette meg Babits a Mozgófényképet ihlető filmet?
Tverdota György – Kemény Aranka: „Képzőművészet és költészet szent szövetsége” – Békeffi György kiadatlan rajzai József Attila A Kozmosz éneke című szonettkoszorújához
Sidó Anna: Fotóreprezentációk Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében
Horváth Csaba: „…száz vagy ezer különböző nézőpontból készített felvétel” – A fénykép mint a nyelv eszköze a kortárs magyar epikában
Kép / Ikonográfia
Bicskei Éva: Korpuszok és korporealitások I. – Egy Berzsenyi-ikonográfia helyett
Vaderna Gábor: Korpuszok és korporealitások II. – Berzsenyi Dániel igazi arca
Kovács Ida: Talányok Vachott Sándor dagerrotípiája körül
Boka László: Két ismerten is „ismeretlen” nagyváradi Ady-fotó 1908-ból
Történet / Kép
Asztalos Emese: Ivánka Imre: Album von Königgrätz
Saly Noémi: Egy biztos: hogy semmi nincs úgy – Bolyongás fotó-, kávéház- és várostörténetekben
Kövér György: Szöveg kép nélkül – Józef Kruszewski akvarelljei nyomában
Fejős Zoltán: „Péntek este a rádióba énekelek…” – Az első magyar nyelvű rádióadás és az amerikai (magyar) médiaközeg változása
Pajkossy Gábor: Dicstelen lapok alma materünk történetéből (1969–1975)
Történelem / Művelődéstörténet
Hermann Róbert: A versszakokra vágott kézirat – avagy mi történt a Landerer és Heckenast nyomdában március 15-én?
Fónagy Zoltán: „Minden nevelőnők mintája” – Az ismeretlen Tenczer Lilla és nevelőintézete
Draskóczy István: A selmecbányai Bányászati Akadémia hallgatói a 19. század első felében
Csorba László: Egy rejtélyes tábornok Velencében
Fehér György: „Akinek érdemén felül van, adósa annak, akinek hibáján kívül nincs.” – Gróf Apponyi Franciska, egy elfelejtett jótékonykodó
Komáromi Csaba: Egy „fekete bárány” – Károlyi Viktor (1839–1888)
Mészáros Zsolt: Ádámok kosztümben: a modern férfidivat kellékei
Művészet / Történet
Szücs György: Tűnődő séta a Képíró utcában
Rockenbauer Zoltán: A párizsi kubizmus másik szegedi szobrásza, Bánszky Sándor
Bajkay Éva: Füst Milán, a rézkarcgyűjtő és mecénás
Sípos László: A Magyar Műhely öröksége
Sulyok Bernadett: A párizsi Magyar Műhely és a Petőfi Irodalmi Múzeum néhány kapcsolódási pontja – Közgyűjteményi búvárkodás
Fotótörténet / Fotótechnika
Cs. Lengyel Beatrix: Varju Elemér és felesége nászúton, Velencében
Tőry Klára: A muzeológus előd: Divald Kornél
Tomsics Emőke: Megrendezett valóság – A magyarországi fotóirodalom nyomában
Szabó Magdolna: Egy 1933-as szociofotó-kiállítás margójára
Kincses Károly: Aki nevén nevezte Capát
Csengel-Plank Ibolya: Egy folyamatban lévő kutatás története – Marsovszky Elemérné Ackermann Ada pályája
Bán András: Rétegek
Baki Péter: Kinga hazatérése
Színháztörténet / Forrás
Csiszár Mirella: „Ölelem édes szép, jó Malvinkám! – Morkót is, az édes jó barátot!” – Jászai Mari levelei Molnár Mórnak és feleségének
Gajdó Tamás: „És órákig elálldogáltam a Farkas utcai színház előtt” – Kolozsvár színháza az emlékiratokban
Sipőcz Mariann: Egyházművészeti színház a Broadwayn – Angelo és Bárdos Artúr revüterve
Mítosz / Hagyomány
Várkonyi Gábor: „Ez világ mint egy kert…” – Kora újkori tájszemlélet Magyarországon
Lukács Ágota: „csak a madár legyen meg” – Természetfeletti segítőbe vetett hit A vak király című népmesében
Vargyas Gábor: Zene és szerelem – Terepmunkaemlékek a közép-vietnami felföldről
Muzeológia / Gyűjteményi darabok
Parragi Márta: „Tengerhez magyar!” – Rejtélyes levelek a Boszporusz partjáról
Varga Katalin: Hadszíntéri vezető – Terv a felhagyott hadszínterek turisztikai szempontú hasznosítására
Benedek Anna: „Alkalmazkodni kell a kor idegrendszeréhez” – Az irodalmi interjú műfaji sajátosságai és a PIM Médiatárának gyűjteménye
Kiss Imre: Gyűjtemény születik! – Játékgyűjtemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
Múzeum / Múzeumtörténet
Bánki Zsolt: Az eredeti elvesztése – Archívumok identitáskeresése a digitális térben
Lakner Lajos: Élményalapú tudás – Gondolatok a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításairól
Kalla Zsuzsa: Vigyázó tekintet – ...akkor most hogyan tovább?
Gerő András: Rejtett normák