A Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központja és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében.
Born digital – azaz digitálisan született. A naponta elküldött e–mailek számát 200 és 300 milliárd közé becsülhetjük a világon. Csak az egyik legismertebb közösségimédia-platformon közel 5 milliárd megosztás jön létre minden nap. Dokumentumok és más fájlok milliárdjait hozzuk létre, szerkesztjük nemcsak munkánk, de magánéleti tevékenységünk során is; a több milliárd dinamikusan változó weboldal szédítő kavalkádjáról nem is beszélve. Van-e mindezzel dolguk a közgyűjteményeknek? A kérdés költői, a válasz azonban összetett. Van, de pontosan mivel és hogyan?
A Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központja a közelmúltban dolgozta ki koncepcióját ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és műhelykonferenciára várja más közgyűjtemények szereplőit, valamint kiemelten a szakterülettel foglalkozó jogászokat, hogy a kialakulóban lévő gyűjteményi módszertan a lehető legszakszerűbb, legkorszerűbb és jogi szempontból is átgondolt alapokon nyugodjon.
A konferencia online is követhető az alábbi Youtube-csatornákon:
Program
10.00–10.30: Köszöntők
Dr. Latorcai Csaba János közigazgatási államtitkár, EMMI
Demeter Szilárd főigazgató Petőfi Irodalmi Múzeum
Rózsa Dávid főigazgató Országos Széchényi Könyvtár
Bánki Zsolt igazgató Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális Bölcsészeti Központ
10.30–11.00: Dr. Kalcsó Gyula: Tudományos bevezetés
Dr. Kalcsó Gyula, digitális bölcsész, Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális Bölcsészeti Központ
A bevezető előadás a digitálisan született tartalmak, valamint azok megőrzésének elméleti kérdéseit járja körül. Szól a born digital definíciójáról, a sokrétű fogalom körébe tartozó digitális objektumok típusairól. Kiemelten taglalja a legproblematikusabb digitálisan született tartalmak gyűjteményi kezelésének a nehézségeit, valamint kitér az ezek megoldására tett javaslatokra is. A feladatok szerteágazóak: hosszú távú, szabványos, az európai és a magyar joggal összhangban lévő koncepcióra van szükség. Az előadás ismerteti a digitális megőrzésben világszerte elterjedt és szabványos Open Archival Information System referenciamodellt, a modell által definiált alapfogalmakat, valamint az OAIS-re épülő más ajánlásokat és szabványokat. A modell és a kapcsolódó szabványok megfelelő implementációja – beleértve a rendszer- és alkalmazásintegrációt is – garancia lehet a kitűzött célok megvalósulására: a közgyűjtemények képessé válhatnak nagy tömegű, heterogén digitális tartalom hosszú távú, szabványos megőrzésére és szolgáltatására.
Bemutatkozás
Dr. Kalcsó Gyula a Digitális Bölcsészeti Központ digitális bölcsésze, a born digital terület felelőse, a Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense. Nyelvészeti doktorátussal (PhD) rendelkezik, informatikus könyvtáros. Kutatási területe a digitális bölcsészet, a korpusznyelvészet, a magyar nyelv története.
Közgyűjteményi szekció
Közgyűjteményi gyakorlatok
Szekcióelnök: Kovács Dóra, a Digitális tartalomfejlesztő és -szolgáltató osztály vezetője, Országos Széchényi Könyvtár
11.00–11.20: Szűcs Kata Ágnes: Intézményi born digital gyakorlatok: e–mail-archiválás
Az előadás bemutatja az intézményi e–mail-archiválásra a Digitális Bölcsészeti Központban kifejlesztett eljárást. A munkafolyamat követi az OAIS-modell útmutatásait és szem előtt tartja az e–mail mint digitálisan létrejött objektum sajátosságait.
Mivel az e–mail-ek archiválására még nincs szabványos eljárás, az előadásban a gyakorlati szempontokra kerül a hangsúly, amely egyben vitaindító javaslat is egy jövőbeli metódus egységesítésére.
Bemutatkozás
Szűcs Kata Ágnes digitális bölcsész a Petőfi Irodalmi Múzeum –Digitális Bölcsészeti Központjában. A Digitális Bölcsészeti Központ munkatársaként eddig publikálatlan kéziratok, Kiss József levelezésének gépi eszközökkel történő feldolgozásával, metaadatolásával és publikálásával foglalkozik. Emellett részt vesz a born digital, azaz eleve digitálisan született szöveges tartalmak feldolgozásában is.
11.20–11.40: Szatucsek Zoltán: Born digital archiválási, dokumentumkezelési gyakorlat a Magyar Nemzeti Levéltárban
A Magyar Nemzeti Levéltár a hazai közgyűjtemények közül elsőként szembesült az elektronikusan keletkezett iratok kihívásával, amikor a magyar közigazgatásban még a személyi számítógépek elterjedése előtt nagy adatállományok keletkeztek. A levéltárak feladata ezeknek az adatoknak a megőrzése, ezért hosszú vajúdás és kísérletezés után elsősorban a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva jött létre az elektronikus levéltár, amely 2013-tól Budapest Főváros Levéltárával közösen üzemeltetett központi infrastruktúrán üzemel. Az azóta eltelt tapasztalatok azt mutatják, hogy a hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos legtöbb kihívást a működtetéssel kapcsolatos menedzsmentproblémák jelentik, amelyekhez képest az informatikai kihívások szinte eltörpülnek.
Bemutatkozás
Szatucsek Zoltán (1969) a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az Innovációs és Informatikai Igazgatóságának vezetője. Történész szakon szerzett diplomát a Debreceni Egyetemen, majd az Országos Levéltárban szakterülete az elektronikus iratok és a levéltári anyag digitalizálása. 2006 és 2013 között vezette az Országos Levéltár elektronikus levéltári projektjét. A levéltárat számos szakmai bizottságban képviseli nemzeti és nemzetközi szinten. Tagja az Európai Bizottság által felállított European Archives Group és Digital Cultural Heritage and Europeana szakértői testületeknek, igazgatója az elektronikus iratok levéltári megőrzésével foglalkozó DLM Forum alapítványnak és vezetőségi tagja az Európai Levéltári Portál Alapítványnak. Szakmai érdeklődési területe az új technológiák alkalmazása a levéltári tartalom feldolgozásában.
11.40 –12.00: Kónya Béla Tamás: Born digital a médiaművészetben
Az előadás célja, hogy bemutassa a 21. századi technológiai és társadalmi folyamatok változásainak hatására megváltozott múzeumi működést és stratégiát, valamint a médiaművészet megőrzésének kihívásait. Ennek fényében újraértékeli és komplex összefüggésükbe helyezi az intézményi működés szempontjait – és azok közösségi hatásait. Az értekezés illusztrálásaként megjelenik számos múzeum digitális tartalomszolgáltatási gyakorlata, a változási folyamatok vizsgálata a magyarországi intézményi szféra digitális és műtárgyvédelmi stratégiáján és gyakorlati módszerein keresztül.
Bemutatkozás
Kónya Béla Tamás intézményvezető, főosztályvezető 2020-tól szakmai vezetője a Szépművészeti Múzeum új tagintézményének (Országos Restaurálási és Raktározási Központ – OMRRK). Korábban a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteménykezelési és műtárgyvédelmi stratégiájának felelőse. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában, 2018-ban abszolutóriumot szerzett. Kutatási területének célja, hogy feltárja a műtárgyvédelemben és a restaurálásban rejlő új kihívásokat a digitalizáció, a múzeumi digitális tartalmak megőrzésének területén, és hozzájáruljon ahhoz, hogy létrejöjjön egy új muzeológiai módszertani modell.
12.00 –12.15: Kávészünet
Közgyűjteményi gyakorlatok folytatás
12.15–12.35: Szipőcs Krisztina: Born digital archiválási és műtárgykezelési gyakorlat egy képzőművészeti gyűjteményben – A VHS-től az NFT-ig
A Ludwig Múzeum a kilencvenes évek második felében kezdett médiaműveket (jellemzően videókat) gyűjteni. Több mint húsz évvel az első videók bekerülése után nemcsak ezek megőrzése, hanem digitalizálása, restaurálása is égető kérdéssé vált, amellyel a múzeum az elmúlt években a médiaművészet megőrzése témájában szervezett nemzetközi konferenciákon (MAPS) foglalkozott.
A videóművek, illetve a számítógép által generált és manipulált képek, animációk manapság eleve digitálisan keletkeznek. Tárolásuk, nyilvántartásuk, bemutatásuk egyrészt hasonló bármely más digitális állomány kezeléséhez, másrészt azonban újabb kérdéseket vetnek fel, melyek a művészi szándékhoz, illetve a felhasználási jogokhoz, a sokszorosíthatósághoz, a megosztáshoz kötődnek. A legújabb kihívást pillanatnyilag az ún. NFT-művek jelentik: a Ludwig Múzeum nemrég ajándékba kapott egy olyan hálózati vizualizációt, amely nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten – de hogyan lehet egy ilyen művet beleltározni?
Bemutatkozás
Szipőcs Krisztina művészettörténész, szakmai igazgatóhelyettes 1994 óta dolgozik a Ludwig Múzeumban. 1997-től a gyűjteményi és kiállítási osztály vezetője. 2006–2009: szakmai igazgatóhelyettes, 2009–2013: a gyűjteményi osztály vezetője, 2013–2016: a kiállítási, gyűjteményi és tudományos főosztály vezetője. 2016-tól a múzeum szakmai igazgatóhelyettese. 1995–2017 között a Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat szerkesztője. 2008-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Az AICA (műkritikusok szövetsége); illetve a CIMAM (kortárs múzeumok szövetsége) tagja. A Ludwig Múzeum alapításáról és két évtizedes történetéről szóló összefoglaló tanulmánya a múzeum 2010-es gyűjteményi katalógusban jelent meg. Kurátorként számos fontos kiállítást jegyez, köztük a múzeum több állandó kiállítását. Rendszeresen publikál a kortárs művészet témakörében. Kiemelkedő szakmai teljesítményét 2012-ben Németh Lajos-díjjal ismerték el.
12.35–12.45 Készman József: NFT: kiméra a múzeumi raktár mélyén
A nemrégiben felbukkant új médium, az NFT több szempontból is kihívások elé állítja a múzeumi gyűjteményezés gyakorlatát. Hogyan fogadjuk, miként kezeljük azt az „állományt”, amely nem kapcsolódik fizikai megnyilvánuláshoz, létezésmódja hálózatos?!
Born digital, road to glory…
Bemutatkozás
Készman József művészettörténész, kurátor, kulturális evangélista. Az ELTE BTK művészettörténet-filozófia szakán végzett, 2004–2013 között a Műcsarnok kiállítási osztályvezetője ill. megbízott igazgatóhelyettese, 2016-tól a Ludwig Múzeum Kiállítási, Tudományos és Gyűjteményi Főosztályának vezetője, 2014–2018 az ELTE SEK oktatója, mellette a PTE, MOME óraadója. 1998-tól kezdődően számos publikáció szerzője, 2018-ban Német Lajos-művészettörténészi díjas.
12.45–13.05: Drótos László: Webtartalmak megőrzése
Az előadás a web mint médium hosszú távú megőrizhetőségéről szól, bemutatja a különféle archiválási megoldások előnyeit és hátrányait. Ismerteti továbbá az Országos Széchényi Könyvtárban folyó munkát a „born digital” tartalmak gyűjtése és szolgáltatása terén, ezen belül kiemelten a szelektív webarchiválás folyamatát.
Bemutatkozás
Drótos László a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítója, az Országos Széchényi Könyvtár 2017-ben indult webarchiváló projektjének témafelelőse, az OSZK Webarchiválási Osztályának munkatársa.
13.05–13.25: Ráduly György: Audiovizuális közgyűjtemények és a born digital anyagok archiválása
A digitális átállás óta a filmipar is teljes átalakuláson ment keresztül. Milyen új kihívásokat jelent a „born digital” adatok mentése, archiválása, megőrzése? Hosszútávon vajon a digitális vagy az analóg megőrzés a megbízhatóbb és költséghatékonyabb? Mi számít megőrzés szempontjából „hasznos anyagnak”? Kivágatokat, próbafelvételeket érdemes-e megőrizni? Mindezen kérdések foglalkoztatják a világ film- és audiovizuális archívumait, mivel a digitalizálás és a digitális restaurálás és a folyamatos archiválás mellett, korábban sosem látott mennyiségű digitális adatmennyiség kezelése az új feladat.
Bemutatkozás
Ráduly György igazgató, a Magyar Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának vezetője. Felsőfokú gazdasági végzettséget Franciaországban szerzett szervezetvezetés szakirányon. Több vállaltvezetési gyakorlat után, 13 évig dolgozott Franciaországban producerként, filmforgalmazóként és filmrestaurálások vezető szakembereként. Az európai filmarchívumokkal való többéves együttműködés után, 2017 januárjában nevezték ki a Magyar Nemzeti Filmalap (ma Nemzeti Filmintézet) Filmarchívum igazgatójának. Irányítása alatt megvalósult a magyar filmes közgyűjtemény teljeskörű fejlesztési és modernizációs terve. Intézményvezetőként felelős az NFI Filmarchívum és Filmlabor szakterületek közötti együttműködésért a magyar filmek digitális restaurálása terén, valamint a nemzeti filmvagyon belföldi és határon túli terjesztéséért és népszerűsítéséért. Kezdeményezésére elindult és megvalósult az Alapfilmek program, amely a magyar általános és középiskolákba juttatja el a magyar filmörökséget és annak az oktatásban történő hatékony felhasználása érdekében kidolgozott segédanyagok folyamatosan bővülő gyűjteményét (Klassz program). A magyar film születésének 120. évfordulója alkalmából, vezetése alatt és a Ludwig Múzeummal való együttműködés keretében, idén megvalósult az eddigi legátfogóbb magyar filmtörténeti kiállítás.
13.25–14.15: Ebédszünet
Jogi szekció
Born digital jogi kérdések
Szekcióelnök: Dr. Bodonovits Regina, a Petőfi Irodalmi Múzeum jogásza
14.15–14.30: Antal Eszter: A Kézai Simon Program és a digitális adatvagyon jogi kezelése
2020. december 9-én útjára indult a Kézai Simon Program, új országos közösségi mozgalomként. A Program célja megőrizni a magántulajdonban lévő, családi fotókon rögzített, pótolhatatlan emlékeket és a hozzájuk tartozó történeteket, amelyeket főként az idősebb családtagok őriznek. Mindezt beépítjük nemzeti kultúránk örökségébe és kollektív emlékezetünkbe, segítve a nemzettörténeti elemzéseket és kutatásokat.
Bemutatkozás
Antal Eszter a NAIH Adatvédelmi Főosztályának adatvédelmi szakértője. Digitális Jólét Program Nkft. Digitális Jólét Koordinációs Központjának szakmai munkatársa, a Kézai Simon Program projektkoordinátora.
14.30 –14.50: Boa László: Adat nélkül nincs mesterséges intelligencia
Miért kell adat a mesterséges intelligenciához?
Az egyre növekvő információmennyiség, a gyorsuló számítástechnikai fejlesztések egyenes következménye a mesterséges intelligencia térhódítása is. A természetes nyelv automatikus feldolgozásának egyre nagyobb képességei hatalmas lehetőségeket nyújtanak a közgyűjteményekkel dolgozók számára is. Az eddig szinte kivétel nélkül monoton módon manuálisan végzett tevékenységeket (katalogizálás) hatékonyan meg lehet támogatni a technológia adta lehetőségekkel. A klasszikus dokumentumkezelési folyamatokat és feladatokat végzők számára elképesztő, már-már futurisztikus lehetőségeket biztosítanak ezek a megoldások.
Bemutatkozás
Boa László az elmúlt 20 évben informatikai tanácsadással foglalkozott multinacionális vállalatoknál, jelenleg a DJ Kft-nél az MI Stratégia szakmai végrehajtásának koordinációját végzi a több száz tagú Koalícióban.
14.50 –15.10: dr. Lábody Péter: Szerzői jogi kérdések a born digital archivumok/archiválás kapcsán
Az előadás röviden bemutatja a born digital tartalmak felhasználásával kapcsolatos szerzői jogi kereteket, külön hangsúlyt fektetve az idén júniustól hatályba lépő azon szabad felhasználási esetekre, amelyek új távlatokat nyithatnak a szöveg és adatbányászat, valamint a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználása terén.
Bemutatkozás
Dr. Lábody Péter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője és az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója.
15.10 –15.30: Dr. Kelemen Bíborka: A born digital archiválás egyes adatvédelmi kérdései
Az előadás a born digital archiválás kapcsán felmerülő adatvédelmi kérdések közül elsődlegesen a személyes adatok archiválással megvalósuló kezelésének lehetséges jogalapjaira koncentrál.
Bemutatkozás
Dr. Kelemen Bíborka 2017 augusztusa óta a Számos ügy előadója volt, az elmúlt időszakban főként adatvédelmi hatósági eljárások lefolytatásában vesz részt. Szakterületei közé tartoznak a közgyűjtemények, illetve a pénzügyi intézmények tevékenységeinek adatvédelmi vonatkozásai.
15.30–15.45: Kávészünet
Kerekasztal-beszélgetések az előadókkal
15.45–16.15: Közgyűjteményi témák
Moderátor: Bánki Zsolt, PIM-DBK
16.15–16.45: Jogi témák
Moderátor: dr. Bodonovits Regina, jogász, PIM