2021. június 1. napjával módosult a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról szóló törvény (Szjt). A szerzői jogi törvény módosításának indoka a vonatkozó Európai Uniós irányelvek hazai átültetése volt.
Az Európai Bizottság 2015. május 6. napján tette közzé az Európai digitális egységes piaci stratégiáját (a továbbiakban: DSMS). A DSMS által javasolt intézkedések három fő pilléren alapulnak: egyrészről a digitális választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása, másrészről a jobb szerzői jogi szabályozás kialakítása a kutatás és az oktatás területén, illetve a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára, végül pedig egy méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér megalkotása az alkotók és a sajtó számára.
A második pillér intézkedési javaslatai többek között előirányozzák egy modern és európaibb szerzői jogi keretrendszer létrehozását. Ennek eredményeként született meg a 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv (SatCab irányelv) és a 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv (CDSM irányelv).
Az új szabályozás célkitűzése a szerzői jog modernizálása, valamint a szerzői jog digitális környezethez való igazítása.
Az Szjt. módosítása fontos új rendelkezéseket tartalmaz a szöveg- és adatbányászat céljából történő felhasználások témakörében.
A szöveg- és adatbányászat egyes esetei a szabad felhasználás körében kerültek szabályozásra, amely nagyban megkönnyítheti a tudományos kutatásokat, valamint az egyes szövegelemzési célú felhasználásokat.
Először is fontos megismernünk, hogy a jogszabály miképpen határozza meg, az újonnan alkalmazásra kerülő fogalmakat.
- kulturális örökségvédelmi intézmény: a nyilvánosan hozzáférhető könyvtár vagy muzeális intézmény, illetve levéltár, vagy közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum;
- biztonságos elektronikus hálózat: olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését
- kutatóhely: elsődlegesen tudományos kutatást vagy tudományos kutatást is magában foglaló oktatási tevékenységet végző kutatóintézet, egyetem - ideértve annak könyvtárát is -, valamint kutató laboratórium és kutatást végző kórház, vagy egyéb olyan személy vagy szervezet - ideértve a kutatóhellyel szerződéses kapcsolatban álló kutatókat is -, amely tevékenységét
a) nonprofit alapon vagy adózás utáni eredményének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy
b) valamely közérdekű cél érdekében végzi úgy, hogy a tudományos kutatás eredményeihez a kutatóhely felett többségi befolyást gyakorló személy vagy szervezet nem kaphat elsőbbségi hozzáférést.
- szöveg- és adatbányászat: olyan automatizált analitikai módszer, amely információk feltárása céljából digitális formában lévő szövegeket és adatokat elemez.
A szerzői jogi kivételeknek és korlátozásoknak a digitális és a határon átnyúló felhasználásokhoz való igazítása keretében a jogszabály a szöveg- és adatbányászat vonatkozásában két új kivételt vezet be a szabad felhasználás körében.[1]
Az egyik a tudományos kutatási céllal, kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények által végezett szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos kivétel, a másik pedig egy általános hatályú szöveg- és adatbányászati kivétel, amely a tevékenység céljától és a működési formájától függetlenül megilleti a felhasználókat.
1. A kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények által végzett tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászat.
Szabad felhasználásnak minősül a kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények által műveken tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, feltéve, hogy a felhasználást végző személy az érintett műhöz jogszerűen fért hozzá, a szabad felhasználás keretében létrejött másolatok megfelelő biztonsági szinten vannak tárolva, és megőrzésükre tudományos kutatás céljából kerül sor.
A többszörözött példányokat a felhasználásra jogosított személyek az érintett kutatási együttműködés keretei között vagy a tudományos mű szakmai értékelése céljából személyek egy zárt csoportja számára lehívásra hozzáférhetővé tehetik, feltéve, hogy ez a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
Ez a szöveg- és adatbányászati kivétel egy speciális jogosulti körre, a kutatóhelyekre és a kulturális örökségvédelmi intézményekre korlátozódik. Ezek az intézmények tudományos kutatás céljából szöveg- és adatbányászat keretében többszörözést és kimásolást is végrehajthatnak az olyan műveken, amikhez jogszerű hozzáféréssel rendelkeznek, pl. előfizetés vagy vásárlás útján.
A kutatás megfelelő lefolytatása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a kutatás eredményeit a későbbiekben is hasznosítani lehessen, az így készült másolatokat e célból meg is lehet őrizni. A megőrzésnek így nincs konkrét időbeli korlátja, azonban lényeges, hogy a biztonságos környezetben, megfelelő biztonsági szinten való tárolást a teljes megőrzési idő alatt biztosítania kell a felhasználást végző személynek.[2]
Ez jelenti egyrészről a kutatás során létrejött többszörözött példányok szakmai értékelés céljából történő megosztásának lehetőségét egy zárt szakmai körrel, beleértve egyes meghatározott személyekkel való megosztást is, valamint a példányok zártkörű megosztását egy adott kutatási együttműködés keretei között is.
A kivétel által e kutatási anyagok megosztása zárt online formában is megvalósulhat, ami a szöveg- és adatbányászati kutatásokban használt források és adatok sokasága miatt is jelentőséggel bír.
2. Az Szjt.-ben tehát a bárki által végzett szöveg és adatbányászat, a szabad felhasználás alá esik az alábbi feltételek teljesülése esetén.
Szabad felhasználás a műveken végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, ha a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fértek hozzá, a jogosult a szabad felhasználás ellen előzetesen nem tiltakozott, és a szöveg- és adatbányászathoz szükséges másolatok megőrzésére kizárólag a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig kerül sor.
A szöveg- és adatbányászati kivétel tehát bárkire vonatkozik, aki szöveg- és adatbányászatot szeretne végezni, bármilyen célból, de kizárólag olyan tartalmakon, amelyekhez jogszerűen fért hozzá (pl. az interneten szabadon hozzáférhetővé tett tartalmak és adatbázisok).