Image
Márai Sándor hosszú élete során két íróban sohasem csalódott, pontosabban kettejüket szinte sohasem bírálta: Goethét és Arany Jánost. Utóbbi nem csak gyakori olvasmánya volt: az emigrációban a magyar nyelvet óvó-féltő író Arannyal, műveivel és gazdag kifejezésmódjával védekezett a "nyelvvesztés" ellen. Tudta jól, hogy az egyik leggazdagabb szókinccsel rendelkező szerzőnk volt Arany, ezért is szerezte be költőtársa egyik kötetét a száműzetésben és naplójában időnként utal az éppen elolvasott passzusokra.
Az itt látható címlap az író hagyatékában található kötetből származik, értékét emeli, hogy Márai klasszikusan egyszerű ex librisét is láthatjuk rajta.