A Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg Szlovákia–Magyarország Programja jóvoltából a Széphalmon alkotó és nyugvó nyelvújító és irodalomszervező, Kazinczy Ferenc álmát valóra váltva, Széphalom örökségét megelevenítve a régió kulturális életét kívánja fellendíteni.
Fejlesztés és kulturális együttműködés
Széphalmon és Királyhelmecen
A program címe: Connecting Heritages (SKHU/1601/1.1/063)
2017 decemberében indult a Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Város Önkormányzatának közös pályázata.
Az Európai Unió támogatásával 2019 végéig megújul a széphalmi Kazinczy-emlékhely és a királyhelmeci amfiteátrum. A fejlesztésekre építve a két település szoros kulturális és turisztikai együttműködést alakít ki.
A Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg Szlovákia–Magyarország Programja jóvoltából a Széphalmon alkotó és nyugvó nyelvújító és irodalomszervező, Kazinczy Ferenc álmát valóra váltva, Széphalom örökségét megelevenítve a régió kulturális életét kívánja fellendíteni.
A projektindító sajtótájékoztatón a partnerek bemutatták a programot, a közös célokat és a várható eredményeket. A program minden remény szerint a széphalom–királyhelmeci kistérség kulturális értékeinek megújításával méltó lesz az elődök szelleméhez, felkelti az ifjú generáció érdeklődését és tovább erősíti Magyarország és Szlovákia kapcsolatait. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója elmondta, hogy a pályázattal megvalósuló fejlesztés egy történelmi távlatokat felvillantó program. A PIM több szempontból is elkötelezett a projekt iránt, hiszen egy olyan EU által finanszírozott projektről van szó, amely, miközben Észak-Magyarország gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzdő térség, közben gazdag történelmi múlt jellemzi ezt a régiót és Kazinczy Ferenc hatását is ismerjük a szellemtörténetre, amit nem lehet eléggé túlértékelni. Ezzel a lehetőséggel Kazinczy visszakerülhet az őt megillető helyre, amit ismerünk a leírásokból, a levelekből, a kutatásokból. Természetesen nem csak Kazinczyról van szó, hanem a kultuszról, ami őt övezi.
Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere elmondta, hogy az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország program a kistérség fontos kulturális és turisztikai mozgatórugája. A településen jelenleg öt „Interreges” pályázat megvalósítása zajlik jelenleg. A projektek sikerre vitelében részt vesz a városi önkormányzat, a királyhelmeci Gimnázium, a királyhelmeci Magyar Tannyelvű Alapiskola, és a Szent Erzsébet Kórház két projektjével is. Hangsúlyozta, hogy a pályázattal erősödnek a szakmai kapcsolatok és a résztvevők alkotókészsége is teret nyerhet. A kultúra egy olyan összekapcsoló és mozgató erő, amelyen keresztül most megújulnak a kulturális intézmények, a széphalmi Kazinczy-emlékkert és a királyhelmeci szabadtéri színpad. Megvalósul 10 kulturális út, elkészül 12 mobiltelefonos applikáció, kiadványok, kisfilmek, szlovák és magyar tanulóknak kísérleti programcsomagok és a BodrogPass Portál. A polgármester vallja, hogy a Bodrogközben elsősorban az aktív, motorizációmentes turizmusnak van létjogosultsága. A projekt egyik lényeges tényezője, hogy a helyiek munkahelyteremtésében is fontos szerepet játszik.
Czifra Mariann, a PIM tudományos munkatársa, a projekt vezetője ismertette a projekttel kapcsolatos múltat, jelent és a várható jövőt. Bemutatta Kazinczy Ferenc korát és az író jelentőségét, a család széphalmi birtokát és a kertet, amely területét tekintve Kazinczy életében ötvenszer akkora volt, mint napjainkban. Felhívta a figyelmet az idő haladásával egyre jelentősebb Kazinczy kultuszra is. A tájékoztatót összegezve elmondta, hogy az Interreg pályázat jóvoltából lehetővé válik, hogy az épített és a szellemi Széphalom újra össze tud kapcsolódni és ezzel méltóképpen megidézhető Kazinczy szellemi öröksége.
A Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásának maximális mértéke 1 641 792 euró; a teljes projekt költségvetése 1 931 521 euró.
A két éves futamidejű projekt keretei között, 2019 végéig a királyhelmeci amfiteátrum felújítása, valamint a széphalmi kert legszebb állapotába való visszaállítása várható. A fejlesztések révén olyan kulturális központot kívánnak létrehozni, amely összeköti a jobb sorsot érdemlő régió kincseit. Ennek érdekében a két év során összegyűjtik a térség turisztikai, kulturális és természeti értékeit. A közös örökséget az ide látogatók számára, ahogyan a 19. század elején Kazinczy is tervezte Széphalmot, a legmodernebb formában kínálják. Mobiltelefonos applikációkkal igénybe vehető, turisztikai kisfilmekkel bemutatott, internetes gyűjtőportálon böngészhető 10 tematikus utat fejlesztenek. A fejlesztések eredményeiből az iskoláskorúak és az oktatási célok sem maradnak ki: tanárok számára módszertani programcsomaggal és diákcsereprogrammal készülnek.
PROJEKTISMERTETŐ
Egykor Magyarország szellemi életének sugárzó központja volt Széphalom. Itt élt és alkotott Kazinczy Ferenc, aki fogságból való szabadulásától fogva, amíg a kolera el nem vitte, innen szervezte és igazgatta a magyar irodalmat. Nem fényűző életet kell az irodalmi fejedelem portájára elképzelni: népes családjával egyszerűen élt, a ház körüli munkákat írói tevékenysége mellett végezte, földet művelt, állatot tartott.
Persze nem így tervezte: fiatalon nagyívű tervekkel fogott a családi örökségből származó terület rendezéséhez. Amikor a sors más irányt szabott életének és józanságra intette, a széphalmi birtokhoz fűződő álmai akkor sem foszlottak szét. Még a börtönben is térképeket, angolkerti tájképeket, háza terveit, beosztását rajzolgatta. Szabadulása után azonban hiába fogott óriási lendülettel a munkához, sem a kertet, sem a korabeli nemesi igényekhez tervezett kúriát nem sikerült befejeznie. Háza élete végéig vakolatlanul állt, a szobák közül csak három volt lakható, így az időnek nem kellett sokáig vasfogát csattogtatnia. Széphalom Kazinczy halála után hamar az enyészeté lett.
Mindez nem hatotta meg szellemének tisztelőit: a közélet és az irodalom vezéralakjai még láthatták a romos épületet, amikor fejet hajtottak Kazinczy sírjánál, egykori lakhelyén. Így tett például Petőfi Sándor is, aki 1847-ben járt Széphalmon. Arany János úgy fogalmazott, hogy: „az elhagyatottság szomorú képe az egész Széphalom”. Talán hatással volt rá e a látogatás emléke is, amikor már a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként a Kazinczy porta anyagi helyzetének rendezését kezdeményezte. A birtokot az Akadémia megvásárolta és Ybl Miklós által terveztetett, s bár az első tervekhez képest jóval kisebb, mégis impozáns klasszicista mauzóleumot építtetett. A legenda szerint a mauzóleum éppen Kazinczy dolgozószobája helyére épült. Valószínűleg ez az időszak volt, nem a szellemi, hanem az épített Széphalom fénykora. Az átadás után egészen a Magyar Nyelv Múzeuma megépüléséig nem történt jelentős átalakulás, a növények birtokba vették a területet.
A közlemény a Connecting Heritages (SKHU/1601/1.1/063) című projekt részeként, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A programról részletes információ a www.skhu.eu oldalon található. Jelen sajtóközlemény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.