170 éve jelent meg Arany János Toldija: az a mű, amivel elnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatának díját, s ami meghozta számára az írói sikert. Ezzel a verssel indult pályafutása, melynek során – mint pályatársai írták - a magyar irodalom „sugárzási központjává” fejlődött, költészetünk „szerves szobrává”, íróink „vagyonos atyjává” és „aranytartalékává” vált.
Életműve a magyar nyelv számos nagy mesterét vonta bűvkörébe, sokukra elementáris erővel hatott a műveivel való első találkozás. Portréját a Nyugat szerzői közül többen is az íróasztalukon, dolgozószobájuk falán tartották. „Borzasztóan gyönyörűséges” sorai kortárs költőinket is megihletik.
Mit tudott vajon Arany János, mivel érte el ezt a máig tartó hatást? Szépíróink szerint leginkább nyelvi gazdagságával. Közismert, hogy ő volt a legnagyobb szókinccsel alkotó magyar költő. Szavait a magyar nyelv különböző rétegeiből merítette. Leginkább a tájnyelvet aknázta ki, de ismerte és nagy találékonysággal alkalmazta a különböző csoportnyelveket, a nyelvújítás szavait, az archaikus magyar nyelvet és a különböző nyelvészeti elméleteket is.
A kiállítás egy hatméteres belmagasságú ovális teremben Toldi Miklós történetén keresztül járja szó szerint körbe és mutatja be Arany nyelvét költők, írók, színészek visszaemlékezéseiben, egyúttal igyekszik közelebb hozni a Toldi világát is. Vallomásaik nyomán a kiállítás arra keresi a választ: hogyan is használhatjuk helyesen és jól ezt a tágas, bőséges és élő magyar nyelvet: Arany János nyelvét.
A költő Toldi figuráját egyfelől Ilosvai Selymes Péter 1574-ben írott, Az híres neves Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história című, középkori mondai elemeket tartalmazó históriás énekére támaszkodva alkotta meg. Másrészt kisgyermek kora óta jól ismerte, sokszor hallotta édesapjától és más szalontaiaktól a híres Toldi Miklósról szóló elbeszéléseket. Ezek hatására a Toldi sok jelenete a gyermek Arany életkörülményeit és világát idézik.
