Március
Jeruzsálem látképe
Márai Sándor számára az utazás (1948-ig mindenképpen) "kenyérélmény" volt. Ezért is járja be Európát, s a Közel-Keletet - ihletet gyűjt, felfedez, élvezi az életet.
Amikor 1926-ban bejárja Alexandriát, Szmirnát, Jeruzsálemet vagy éppen Athént, útirajzait közli a Prágai Magyar Hírlap és a budapesti Ujság is. Egzotikus leírásai azonban a tárgyszerűség mellett élményszerűek is - a láthatón túl (erre az "imádkozó Kelet" különösen alkalmas) az örökre éppúgy felhívja a figyelmet. S természetesen ironizál, ebben a közegben is. Szmirnába érkezve így ír az 1922-ben tűzvész pusztította városról: Négy esztendő Allah szeme előtt egy pillanat, emberfölöttit nem kívánhat a szegény törököktől senki. Négy esztendő alatt nem lehet eltakarítani egy tűzvész nyomait, mert a sok munka egészségtelen.
Cikksorozatát kötetté alakította, 1927-ben jelent meg Istenek nyomában címmel, (minden bizonnyal az író által készített) fotókkal illusztrálva. Most bemutatott képünk is ezek közül való.