„Vénusnak szép játéka”

,,Pusztán irodalomtörténetekből nem sejthetnénk, hogy a magyar költészet életteli erotikáját mennyire nem fojthatta el semmilyen előírás. De hogy is fojthatta volna el éppen azt, ami a költészetben és az erotikában közös, ami többértelműség, célzás és sejtetés, félig leplezett feltárás vagy feltáró leplezés, könnyed, nesztelen átlépés a ,,mi lenne ha” csodavilágába, felfüggesztés és feltételesség, elidőzés és belefeledkezés? […] ,,Kiállításunk – olvasható a havi műsorfüzetben – azt az örömöt kívánja sugározni, amit férfi és nő nyújthat egymásnak, amíg a világ világ.” Úgy legyen, de azért emellett sugározza azt az örömöt is, amelyet a magyar erotikus művészet nyújthat férfiaknak és nőknek, amikor éppen nem egymásnak örülnek.” (Dávidházi Péter)