Miért éppen Kleist?

Heinrich von Kleist időszaki kiállításunk főszereplője

Date
-

Finisszázs: október 11. 18 óra

Tovább>>

 

Ha csupán felületesen tekintjük át Kleist hazai befogadása történetének fontosabb eredményeit, akkor is egyértelmű, hogy az utókor figyelmét nemcsak maguk a művek ragadják meg, hanem a szerző rövid életútjának vargabetűi, illetve élete befejezésének rendkívülisége (a társsal elkövetett kettős öngyilkosság) is. Ennek megfelelően a befogadói viszonyulások mozgatóira fókuszáló kiállítás három tartalmi egységre tagolódik:

  1. A kiállítás központi részében a hatáskapcsolatok fő területeiről: a szépirodalmi rájátszásokról, a dráma-adaptációkról valamint a fordításokról adunk áttekintést. A Kleist műveiben ható megszólító erőre és a közvetítés során felmerülő kihívásokra vonatkozó vallomások egyaránt olyan univerzum képét körvonalazzák, amely ugyan nem nyitható meg jelentős erőfeszítések nélkül, cserébe viszont önálló alkotásra inspirál és a mindenkor érvényes szabályok megújítására sarkall.   Ezt példázzák azok a bemutató-részletek, amelyeket az utóbbi évek színházi terméséből válogattunk. Ebben az egységben tekinthető meg ugyanakkor Szabó Lőrinc 1939-es Amphitryon-fordításának kézirata, az első Penthesileia-, illetve az első Heilbronni Katica-fordítás (előbbi csak a 2000-res években került színpadra Magyarországon, utóbbit már az 1800-as évek első harmadában játszották), Németh László előjátéka Az eltört korsó című drámához, amely az 1961-es első magyar bemutató alkalmából készült, vagy Tandori Dezsőnek kifejezetten a kiállítás számára készített illusztrált üzenete.
  2. A következő kiállítási egység életrajzi elemekből építkezik, fő szempontja azoknak az életterveknek a bemutatása, amelyek Kleist számára származása révén, illetve a korabeli társadalmi szokásokkal összhangban adódtak, valamint másfelől azoknak is, amelyeket előbbiek elégtelensége miatt, képességeit és önkifejezési igényét követve próbált ki. E keresés – melynek útvonalát és főbb állomásait a frankfurti Kleist-Museum állományát képező anyagok segítségével illusztráljuk – mozgató energiáit mindvégig a szuverén személyiséghez illő életforma megtalálásának igénye adja. Nomád életformájából következően Heinrich von Kleisttől kevés eredeti kézirat maradt fenn, ám partnerintézményünk jóvoltából be tudjuk mutatni a Kätchen von Heilbronn 1803-as első kiadását, a mostohanővéréhez, Ulrike von Kleisthez írt újévi köszöntőjét 1800-ból, valamint Gara Arnold az O… márkinéhoz készült illusztrációinak egyedi példányú kiadását, melyet a grafikus feleségének dedikált. 
  3. A kiállítás külön teret ad a Kleist által választott halál témájának, amely több magyar alkotót megihletett. A történet éppen radikalitása miatt alkalmas a melodramatikus megközelítésre (amit a korabeli sajtóvisszhang nem is tud elkerülni, s mint lehetőséget a kiállítás látványelemei is érzékeltetnek), ugyanakkor megjelenik benne egyfajta hangsúlyos megkomponáltság – mintha Kleist utolsó művével szembesülnénk. Ebben a térben beleolvashatunk a Forgách András által közreadóként jegyzett ismeretlen Kleist-levélbe, vagy belehallgathatunk a Kleist meghal című operába, amelyet elkészülte idején csupán egyszer játszottak közönség előtt, ezért kuriózum-számba megy.

Koncepció: Török Dalma

Látványterv: Mihalkov György

Grafika: Kaszta Móni, Mihalkov György

A kiállítás október 16-ig látogatható.

 

Sajtómegjelenések

Miért éppen Kleist?

Miért Kleist?

Miért éppen Kleist?

Kleist megér egy estet

Kleist koponyájába beletört a fűrész

Belépő - TV