Múzeumi Koordinátori Hálózat

A Szentendrei Skanzen Múzeumi Oktatási és Módszertani Központjának (MOKK) EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 projektjének célkitűzései röviden:

  • az iskolák és múzeumok közötti együttműködések elősegítése
  • a hazai múzeumok társadalmi súlyának és esélyegyenlőségi szerepének növelése
  • a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása
  • a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosításának támogatása

Amivel ezt a projekt elérni törekszik:

  • kutatások és szakmai anyagok
  • mintaprojekt: a múzeumok nem formális és informális oktatási szerepvállalásának elősegítése egységes és könnyen adaptálható mintaprojekteken keresztül
  • képzések: múzeumi szakembereknek, pedagógusoknak

BESZÁMOLÓ

Múzeumpedagógiai tapasztalatok és igények a hazai pedagógusok körében című online-kötet bemutatója

 

 

2017 szeptembere és 2018 áprilisa között a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara országos pedagóguskutatást bonyolított le, amelynek célja a magyarországi pedagógusok múzeumpedagógiával kapcsolatos tapasztalatainak, igényeinek, valamint javaslatainak összegyűjtése és elemzése volt. A kutatás eredményeit összegzően jelent meg idén a Múzeumpedagógiai tapasztalatok és igények a hazai pedagógusok körében című online kutatási jelentés, amely regisztrációt követően érhető el Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ honlapján. A felmérés és a zárótanulmány a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 számú, „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projekt keretén belül valósulhatott meg.

A megjelent online kiadványhoz kapcsolódóan szerveztünk szakmai napot 2019. március 11-én, amely során első körben dr. Koltai Zsuzsa számolt be összefoglalóan a kutatás menetéről és a fontosabb eredményekről.  Ezt követően pedig a délutáni alkalom két vendégét, dr. Koltai Zsuzsa mellett dr. Kocsis Mihályt kérdeztük a munkafolyamatról, saját tapasztalataikról, illetve arról, a tanulmány eredmény keresztül ők hogyan látják a múzeumpedagógusok lehetőségeit.

A beszámoló és a beszélgetés során képet kaphattunk arról, hogy egy ilyen felmérés mennyire tudja megszólítani a pedagógusokat. A reprezentatív minta kialakításának eredményeiből kiderülhet számunkra, milyen aktivitással, kiket, és hogyan szólít meg egy ilyen felmérés. Így például a nagy részvételi hajlandóság egyértelműen pozitív hozzáállást mutat. Mindemellett pedig hangot kapnak a tanulmányban azok az igények, elképzelések és elvárások, amelyekből kiolvashatók a pedagógusok múzeumról és a múzeumi tanulásról szóló elképzeléseik, meghatározó előképük, ideáljaik.

Az eredmények bemutatása és elemzése segítséget nyújthat a múzeumi szakemberek számára saját feladataik, működésük, kommunikációjuk és intézményi önmeghatározásuk, tanulásról, tudásról kialakított elképzeléseik reflektált átgondolásához. A munka mindenképp motiválhatja az intézményhez kapcsolódó közösségek és a virtuális tereken keresztül elérhető kapcsolatok kialakításának tervezését, alakítását, újrahangszerelését, vagy kibővítését.

Több külföldi, s néhány hazai múzeum oldaláról és tevékenységéről is érdemes tájékozódnunk ebben a témában, megismerni azt, hogy milyen támogató tananyagok, kiegészítő oktatási anyagrészek, kooperációt segítő tudományos munkák érhetők el a gyakorló pedagógusok számára. Így említette dr. Kocsis Mihály a National Museum of American History példáját, ahol a pedagógusok konkrét javaslatokat kapnak az órákra való felkészüléshez, így például óravázlatot, szakmai anyagokat (térképet, fényképeket) tölthetnek le a múzeum honlapjáról.

Amivel mindenképp érdemes számolni, az a jó minták adaptálásának lehetőségei. Erre vonatkozóan dr. Koltai Zsuzsa egy másik tanulmányát ajánlanák mindenki figyelmébe, amely Javaslatok múzeumpedagógiai jó gyakorlatok megvalósításához címmel 2018-ban jelent meg a Tudásmenedzsment című folyóiratban.

A kutatási jelentés regisztrációt követően ingyenesen letölthető INNEN