Egy szimbolikus sétát terveztünk a szakmai nap elejére, amelyben egy egyetemtől, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karától indulunk, egy múzeumig, az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villáig érkezünk, hogy útközben találkozhassunk mindkét terület egy-egy fontosabb szereplőjével. Megszólal múzeumi szakember, egyetemi oktató és a hallgató is. A séta egyes állomásainál QR-kód alá rejtettünk olyan hasznos tartalmakat, amelyeket a séta szereplőihez kapcsolhatunk.
Érdemes ellátogatni az egyes állomásokhoz és séta közben meghallgatni, elolvasni azokat a gondolatokat, amelyek a résztvevőktől, a megszólalóktól származnak.
Kattints a térképre, hogy megnézhesd a séta útvonalát!
A séta szereplői és állomásai
Az egyes állomásokra kattintva a séta egy-egy olyan pontját találjuk, ahol QR-kódokat rejtettünk el. Érdemes végigjárni az állomásokat, meghallgatni néhány hazai szereplő gondolatait, véleményét, mindeközben pedig kipróbálni a sétálva tanulás módszerét, amiről Ferris Jabr cikkében, illetve a A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformján is olvashatunk.
"Azonban kísérletekkel is igazolták, hogy séta közben és után az embernek „frissebb az agya”, jobb a memóriája, jobban tud figyelni. A szív a mozgás által gyorsabban ver, ezáltal több vér és oxigén jut az agyba is. A mozgásmódunk és a gondolataink együtt változnak. A gyors zene gyorsabb futásra motivál, a hangos és gyors zene vezetés közben a gázpedál erősebb nyomására sarkall. Azonban a saját tempónkban sétálás természetes visszajelzése a mentális állapotunknak. Nem úgy, mint a biciklizés, vagy bármely más, gyorsabb közlekedési eszköz." (Forrás)
1. állomás
Dr. Joó Julianna, közönségszolgálati osztályvezető
Iparművészeti Múzeum–Ráth György–villa
Joó Julianna aktív résztvevője a múzeumi és egyetemi oktatásnak is. Múzeumpedagógia címmel szakmai blogot vezet, amelyben aktuális kutatásokat, jó hazai és külföldi példákat, szakmai anyagokat oszt meg az érdeklődőkkel.
"Egyetemi tanulmányaim alatt is – művészettörténet-esztétika szakpár – nagyon fontosnak tartottam, hogy a múzeumok elegendő hangsúlyt fektessenek az ismeretátadásra. 2007 óta dolgozom múzeumpedagógusként, elsősorban múzeumpedagógiai foglalkozásokat és családi rendezvényeket tartok. 2009 óta tanítok felsőoktatási intézményekben; kezdetben a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Felnőttképzési Intézetében oktattam harmadéves BA hallgatóknak múzeumpedagógiai elméleti és gyakorlati kurzusokat. 2009 óta megbízott vendégelőadója vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Intézetében zajló múzeumpedagógiai oktatásnak. Jelenleg az ELTE-PPK Múzeumpedagógiai szaktanácsadói képzésben oktatok megbízott előadóként. Továbbá az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolába járok, ahol a nemzetközi és a hazai művészetközvetítési módszerek a kutatási területem."
Innovatív projektek a nemzetközi múzeumpedagógiai területről című előadása az egri Dobó István Vármúzeum Darth Vadertől Dobó Istvánig című konferenciáján hangzott el 2015-ben. Az előadásban többek között a düsseldorfi Kunstpalast 2011-es új kommunikációs stratégiáján keresztül mutatja be, hogy egy intézmény milyen stratégiával tudja megszólítani a fiatalabb generációt.
A szakmai napon arról mesélt, hogyan látja oktatói tevékenységét, szerepét a felsőoktatásban, milyen tartalmakat tart fontosnak, amelyeket a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak is igyekszik átadni, illetve ő honnan, hogyan inspirálódik.
2. állomás
Dr. Raátz Judit, egyetemi oktató
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Raátz Judit személyes perspekítvából osztja meg velünk tapasztalatait, amit ITT elolvashatunk, vagy az alábbi ikonra kattintva meg is hallgathatunk az ő tolmácsolásában:
3. állomás
Mlynarik Júlia hallgató a Színház és Filmművészeti Egyetemen, illetve drámainstruktorként dolgozik a Radnóti Ifjúsági Műhelyben.
A munkájával kapcsolatban a RIM honlapján a következőket fogalmazta meg:
"Az a legjobb ezekben a programokban, hogy valamilyen titkos oknál fogva mindig úgy működnek, hogy olyan hatással vannak a résztvevőkre vagy akár egész csoportokra, amelyekre a legnagyobb szükségük van. Ezt még a saját élményeim, de csoportvezetői szempontból is próbálom megfejteni, hogyan alakul ki – talán egyszer majd arra jutok, hogy milyen szép, mert nem lehet rájönni." (Forrás: RIM)
A szakmai napon pedig megosztotta velünk azt, hogy milyen módon kapcsolódik a tanulmányain és munkáján keresztül a tudásátadáshoz, a közösségteremtéshez, illetve a saját szempontjából fogalmazta meg azt, hogy a múzeumi tartalmak és terek mit jelentenek számára, hogyan lát lehetőséget a drámapedagógia és a múzeumpedagógia összekapcsolására, párhuzamba állítására. A beszélgetés az alábbi ikonra kattintva meghallgatható:
4. állomás
György Gabriella, művészetpedagógus
Ferenczy Múzeumi Centrum
György Gabriella a Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusa, aki oktatóként vesz részt a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria saját szervezésű múzeumpedagógusi képzésében is. 2018-ban Láthatatlan jelenlét címmel egy olyan tárlat megvalósításában vett részt, amely a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt keretén belül a Kortársítás – Kortárs képzőművészeti interpretációt segítő és népszerűsítő mintaprojekten belül valósulhatott meg.
Jelenleg a Láthatatlan jelenlét 3.0. címmel a balatonfüredi Vaszary Galériában látható egy kifejezetten kamaszokat megszólító, kísérleti, interaktív tárlat.
Kapcsolódó szakmai nap
5. állomás
Káldy Mária, Partnerségben a felsőoktatással. Múzeum – köznevelési intézmény – felsőoktatási intézmény partneri kapcsolatának rendszere címmel írt összefoglaló tanulmányt, amely a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ ingyenesen is elérhető és letölthető Múzeumi iránytű 29., Érték, hatás, változás. Írások A mi múzeumunk kiemelt projekt eredményeiről című kötetében jelent meg. Érdemes elolvasni az egész tanulmányt.
"A múzeum oktatási céljai lehetnek: oktatási szolgáltatások bővítése. Múzeumpedagógiai program fejlesztése. A korosztályi igények kielégítése. Az óvoda és a múzeum közötti kapcsolat erősítése. A pedagógusok és a múzeum munkatársai közötti cselekvő párbeszéd kialakítása. A múzeum és a felsőoktatási intézmény kapcsolatának kialakítása. A felsőoktatási hallgatók múzeumpedagógiai érzékenyítése, hogy tanulmányaik befejezésével mint ismert gyakorlatot használják a múzeumot oktatási, nevelési tevékenységükben. Az intézményi imázs növelése a település lakossága, a szülők körében. A szakértők bevonásával az óvodás korosztály számára megvalósuló, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő múzeumi foglalkozás/ok felkínálása óvodák számára. A sikeres oktatási programmal az óvodások körében a múzeumlátogatási attitűd megalapozása. A foglalkozásokon résztvevő gyermekek készségeinek, kompetenciának fejlesztése. Az együttműködés során szerzett tapasztalatok más oktatási területen történő hasznosíthatósága."
