Cs. Szabó László

Cs. Szabó László

Életrajz

Író, esszéíró, kritikus. 1905. november 11-én Budapesten született, de Kolozsvárt nőtt fel. Családja erdélyi volt, erre utal előneve: Csekefalvi. 1918-ban került Budapestre.
A Közgazdasági egyetemre iratkozott be, egyidejűleg művészettörténetet hallgatott a Képzőművészeti Főiskolán. Az 1925–26 tanévben összehasonlító irodalomtörténetet tanult a párizsi Sorbonne-on. Gazdaságtörténészi diplomáját 1931-ben kapta.
A Kereskedelmi és Iparkamarában dolgozott, első írásai 1927-ben jelentek meg, majd a Nyugat munkatársaként Halász Gábor és Szerb Antal mellett az esszéíró nemzedék tagjaként tartották számon. 1937-ben jelent meg a Doveri átkelés c. útirajza, mely az átütő sikert hozta meg számára. Eztán sorban jelentek meg kötetei. 1936-ban irodalmi munkásságának elismeréséül Baumgarten-díjat kapott.
1935-től 1944-ig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként a színvonalas irodalmi rádiózás megteremtője lett. A német megszállás után lemondott posztjáról, Balatonfüreden, majd Budán bujkált. 1945 után a Képzőművészeti Főiskolán tanított magyar irodalmat és művelődéstörténetet.
1948-ban féléves itáliai ösztöndíjat kapott, de hat hét múlva Bóka László államtitkár táviratilag hazarendelte. Már folytak a koncepciós perek, ezért az emigrálás mellett döntött. 1949–1951 között Rómában és Firenzében élt nehéz körülmények között, alkalmi munkákból.
1950 végén az Angol Rádió munkatársnak hívta. 1951-től 1972-ig a BBC magyar osztályának belső munkatársa. Fordított, beolvasott, külön rovatot kapott. 1958-ban lett angol állampolgár. Fontos szerepet vállalt a nyugati magyar irodalom összefogásában. 1956-ban jelent meg első önálló kötete külföldön, melyet további 13 követett. Római muzsika (1970) c. naplóregényét és egész munkásságát elismerve, az Olasz Köztársaság Lovagja kitüntetést kapta.
1979-ben jelent meg a Nagyvilágban Dickens-naplója, ezzel kezdődött újabb hazai jelenléte. 1980 után évente hazalátogatott, művei itthon is megjelentek.
Budapesten váratlanul halt meg, kívánságának megfelelően Sárospatakon temették el. Gazdag könyvtárát a Sárospataki Református Kollégiumra, kéziratait a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta.