Régen volt ilyen ünnepi alkalom: 2019 novemberében ünnepi konferencia keretében elemezte csaknem két tucat alkotó Márai Sándor életpályájának legkülönbözőbb aspektusait. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kétnapos tanácskozásának előadásai most jelentek meg kötet formájában saját kiadásukban, gazdagítva a MIT-konferenciák sorozatát, immár a 7. kötettel. (https://mikti.elte.hu/content/kosztolanczy-tibor-reichert-gabor-szavai-…) Valamennyi korábbi kötet is egy-egy életművet helyezett a középpontba, így került terítékre Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán vagy Mándy Iván életműve. (Jövőre - remélve, hogy megrendezhető lesz az újabb irodalmi ünnep - Molnár Ferenc életpályáját és írásait elemzik.)
A Márai Sándor életművét tárgyaló impozáns könyv "Maradj izzó parázs". Tanulmányok Márai Sándor életművéről címmel jelent meg Kosztolánczy Tibor, Reichert Gábor és Szávai János szerkesztésében, akik valamennyien előadói is voltak a konferenciának. Öt nagyobb fejezetben találhatók a tanulmányok, távlatok és értelmezés, hatások, életrajz és filológia, valamint Napok főcím alatt a naplókat elemző írások olvashatók. A szerteágazó tematika lehetőséget adott az életutat és életművet illetően nagyobb merítésre: a Márai-dallamtól kezdve Szophoklész az íróra tett hátásáig, az ifjú Márai Mihályi Ödönnel való barátságától Márai és a modern regény problémájáig, vagy az említett naplók tág értelmezési lehetőségeket nyújtó problémáitól a humor és irónia jelenlétéig egy adott műben, minden szerepel a kötetben.
Tanulságos kézben tartani e könyvet és nemcsak Márai okán, hanem azért is, mert öröm, ha ennyire "tiszta irodalom" jelenik meg a könyvpiacon. Az író szempontjából is fontos e több, mint háromszáz oldal: tisztázó, értelmező és újra értelmező szerepe van és sok helyen vitára is okot adhat.
A betekintés kedvéért íme a kötet részletes tartalma:
I. Távlatok. [7.] Fried István: Márai Sándor - 2019-ben. Beszámoló egy helyzetről, lehetőségek kitapogatása. [9]-27.; Kulcsár Szabó Ernő: A próza hangja. Kérdések a "Márai dallam" körül. A nem szemantikai elemek hatásformái Márai prózaírásában. [29]-49.; Szávai János: Örleytől Kertészig: a Márai-kép változásai. [51]-57.
II. Életrajz, filológia. [59.] Ötvös Anna: Grosschmid (Márai) Sándor és Schwartz (Mihályi) Ödön barátsága Sándor levelei és Ödön naplója tükrében. [61]-76.; Kosztolánczy Tibor-Nemeskéri Erika: "tanácsokat nem fogadhatok el." A Nyugat-szerkesztőknek írt 1924-es Márai-levél tágabb kontextusa. [77]-90.; Mészáros Tibor: Van-e két Márai Sándor? Egy átlagosnak induló év a bírálatok középpontjában. [91]-103.; Reichert Gábor: A kommunista sajtó Márai-képe (1945-1948). [105]-113.
III. Értelmezések. [115.] Tóth Csilla: Márai és a modern regény problémája. Márai monológtechnikájának alakulása (1930-1946). [117]-138.; Bengi László: Elbeszélői távlatváltások Márai Sándor novelláiban. [139]-18.; Czetter Ibolya: A humor és az irónia jelentésszintjei Márai Sándor A szegények iskolája című művében. [149]-164.; Mekis D. János: Márai tárgyai. A polgári tárgykultúra jelszerűsége A négy évszakban. [165]-175.; Lengyel Imre Zsolt: "az értelem diadala". Racionalizmus és irrcionalizmus az Egy polgár vallomásaiban. [177]-187.; Sebők Melinda: "Hallgatni akartam. De aztán megszólított az idő." A megtalált szavak Márai Sándor költészetében. [189]-198.
IV. Hatások [199.] Gintli Tibor: A távollevő jelenléte. Béke Ithakában. [201]-209.; Amadeo di Francesco: "Siratni kár, ami végzet". Szophoklész Márai Sándor kánonjában. [211]-224.; Szabó Tünde: (S)irályok. Márai és Csehov. [225]-236.; Kányádi András: Germánia szól gyermekeihez. A sziget német hordaléka. [237]-250.
V. Napok. [251.] Dobos István: A jelenlét adománya az írás eseményének tulajdona. [253]-279.; Györffy Miklós: A "fordulat éve" Márai pályáján (1947/48) a naplók tükrében. [281]-295.; Kosztolánczy Tibor: "beleírni valamit a semmibe". Márai Sándor utolsó naplóiról. [297]-307.