Gyászhír

Újabb személy távozott a Márai Sándorral foglalkozó kutatók közül: augusztus 28-án elhunyt Szigeti Jenő egyetemi tanár, egyháztörténész, lelkész. Elsősorban az író hagyatékával és fontos unikális témákkal foglalkozott: közölte az író leveleit, megírta a hagyaték hazaérkezésének nem mindennapi történetét, írt a Halotti beszédről, megjegyzéseket fűzött két ismeretlen hangjátékokhoz (Keresztkérdés, Titkos szám), foglalkozott az édesapa Máraival... Kiváló előadó- és beszélgetőtárs volt.

"Utol­só le­he­le­tem­mel is kö­szö­nöm a sors­nak, hogy em­ber vol­tam, és az ér­te­lem egy szik­rá­ja vi­lá­gí­tott az én ho­má­lyos lel­kem­ben is. Lát­tam a föl­det, az eget, az év­sza­ko­kat. Meg­is­mer­tem a sze­rel­met, a va­ló­ság tö­re­dé­ke­it, a vá­gya­kat és a csa­ló­dá­so­kat. A föl­dön él­tem és las­san fel­de­rül­tem. Egy na­pon meg­ha­lok: s ez is mi­lyen cso­dá­la­to­san rend­jén va­ló és egy­sze­rű! Tör­tén­he­tett ve­lem más, jobb, nagy­sze­rűbb? Nem tör­tén­he­tett. Meg­él­tem a leg­töb­bet és a leg­nagy­sze­rűb­bet, az em­be­ri sor­sot. Más és jobb nem is tör­tén­he­tett ve­lem." (Márai Sándor: Önmagamról)