Márai Sándor tizenhat éven át volt a Szabad Európa Rádió munkatársa, az 1951-es kezdéstől 1967-ig, a napokban volt ötvenöt éve, hogy abbahagyta ezt a munkát. Felolvasásainak több kötetre való kézirata megtalálható a hagyatékban, mindössze két vaskos könyvben napvilágot látott írása ismert a hatalmas anyagból. Több rovat vezetését bízták, legismertebb talán a hazai korszakból is ismert Vasárnapi krónika. Rendszeresen készített cikkeket a Diary of New York című rovat számára is. 1952 júliusában többek között ezt írta: "...én, a kortárs, a hírszerző és hírközlő korszak technikai tökéletességének világában, valami lényegeset már soha többé nem tudok meg az erdőtől nem látni többé a fákat, az események zuhatagában nem látni többé az embert. S ha néha mégis látni, egy pillanatra, ez szívdobogtató öröm."
A hetven évvel ezelőtt született sorok fájóan aktuálisak ma is.