Harminc évvel ezelőtt jelent meg Márai gyűjteményes verses kötete, A delfin visszanézett. Ez elvileg tartalmazhatta volna akár írónk valamennyi versét is (és nem feltétlenül volt szükséges az Egy úr Velencéből kötetbe helyezése), de a szigorú szerkesztő, összeállító ezúttal is a minőségi elvet tartotta szem előtt. Így nem került bele egyetlen sora sem 1918-as kötetéből (Emlékkönyv), pedig például Monológ című verse ars poétikus és játékos hangneme akár jó kezdete is lehetett volna a gyűjteménynek. (Ugyanúgy nem teljes a háború időszakát dokumentáló Verses könyv sem.) Kétségtelen erénye a válogatásnak, hogy fontosnak tartzott és kései verseit maga rendezte ciklusba a Tarló című, a kötetet záró összeállításban.
A Münchenben, Újváry Sándornál megjelent mű így is hiánypótló volt (valamennyi ismert versét a Halotti beszéd című 2010-es Helikon-kötet tartalmazza), különösen az emigrációban, de az idehaza hozzájutó szerencsések körében is. A most bemutatott apró kuriózum A delfin visszanézett tiszteletpéldányainak listáját tartalmazza.