Sokszor kimondott, leírt igazság, hogy Márai rendkívül termékeny szerző volt; mutatja ezt kötetei száma mellett lapokban megjelent több ezer cikke, verse, műrészlete. (Itt csak megemlítjük hihetetlen méretű és mennyiségű levelezését, melyből megjelent ugyan a Szőnyi Zsuzsával és Simányi Tiborral folytatott párbeszéd, de ez csak az "ismert egész" töredéke.) A termékenység legalább ennyira jellemző Márai dedikációinak számára is. Íróbarátok, rendezők, családtagok és ismeretlenek garmada büszkélkedhetett a szerző aláírásával, szignójával vagy személyes hangú soraival ellátott kötetetekkel, egyedivé téve a sok ezer példányban megjelent kötetek egy részét.
Az Idegen emberek 1930-ban jelent meg a Pantheon Kiadónál, bemutatva (autobiográfiai háttérrel "hitelesítve") az idegenbe szakadt magyarok sorsát, különösen a párizsi milőbe ágyazva. Az itt bemutatott példányt Szomory Emil (1877-1944) újságírónak dedikálta Márai, a PIM könyvtárának becses darabja.