Társszervezők: Zentrum für Europäische Integrationdforschung és az MTA Irodalomtudományi Intézete
Április 2.
10–13 h. Elnök: Szörényi László
Szegedy –Maszák Mihály: Romanticism, National Identity and Biedermeier
Albrecht Betz: Avantgarde, Revolution, Restauration(Heinrich Heine über Liszt Ferenc)
Margócsy István: A romantikus Petőfi
14.30–17. h. Elnök: E. Csorba Csilla
Francis Claudon: L'image de la Hongrie et de Petőfi dans l'opinion romantique française des années 1848 (C.L. Chassen, Boldenyi, A. de Geraudo). [Az 1848-as Magyarország és franciaországi megítélése]
Roberto Ruspanti: Romantikus Petőfi-kép Olaszországban
Jonka Najdenova: Az őrült Ivan Vazov fordításában. Petőfi versének fogadtatástörténete Bulgáriában
Ratzky Rita: Az Apostol
Április 3.
10–13. h. Elnök: Dávidházi Péter
Pierre Laforgue: Baudelaire depolitiqué: etre poete en 1850 [Háttal a politikának. Baudelaire 1850-ben]
Anna Fauré-Egervári: Gérard de Nerval et une vision de l’Est européen [Gérard de Nerval Kelet-Európa képe]
Ferenczi László: Amiel és Petőfi
T. Erdélyi Ilona: A magyar irodalmi népiesség életének forrásvidéke
14.30–17. h. Elnök: Ludger Kühnhardt
Fried István: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában
Dávidházi Péter: A nemzeti nagyelbeszélés újjászületése (A narratív identitás műfajvándorlása irodalomtól tudományig)
Janusz Odrowaz-Pieniazek: Mickiewicz ou la Destinée romantique [Mickiewicz, a cselekvő romantikus]
Bernd Füllner. Die Revolution hat mich um alle Heiterkeit gebracht". Die 48-er Revolution in den Texten Georg Weerths [„A forradalom elvette minden jókedvemet” A 48-as forradalom Georg Weerth szövegeiben]
Ludger Kühnhardt. 1848-tól 1989-ig: Reflexiók az európai összefüggésekről. Zárszó
Ismertető
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. és Petőfi születésének 175. évfordulója tiszteletére Nemzeti romantika és európai identitás címmel nemzetközi konferenciát rendezünk 1998. április 2-től 4-ig a múzeum dísztermében. Rangos hazai és külföldi előadók keresték azokat a szálakat, amelyek a romantika mint utolsó egységes művészeti korszak célkitűzéseit összekötötték az 1848-as, önálló nemzetállamok megteremtésére törekvő Európával. A tanácskozás német, angol, francia nyelvű szövegeit ez évben a bonni Zentrum für Europäische Integrationsforschung támogatásával jelentette meg a baden-badeni Nomos Verlagsgesellschaft. Múzeumunk kiadványaként a konferencia magyar nyelvű kötete is hamarosan olvasható lesz.
Szegedy-Maszák Mihály a romantika fogalmát értelmezte romantika, biedermeier, realizmus című vitaindító előadásában. A német romantika Magyarországra érkezésének körülményeit és sajátosságait T. Erdélyi Ilona vizsgálta Erdélyi János és szellemi környezete alcímű tanulmányában. Bernd Füllner Georg Weerth, Albrecht Betz Heine és Liszt, Pierre Laforgue Baudelaire, Anna Egerváry Gérard de Nerval „Európa-vízióiban” a forradalom meg- és túlélésének sokoldalú lehetőségeit kutatta.
A romantikus költő szereplehetőségeit Janusz Odrowaz-Pieniazek Mickiewiczről mint az ábrándok és tettek emberéről tartott előadásában mutatta be, Király Nina pedig ehhez a témakörhöz csatlakozva a dráma nyelvében, a színészmesterség toposzai (jelmez, szerep, maszk) segítségével igazolta a romantikus alkotói létforma egyetemességét.
A legtöbb tanulmány Petőfi költői-alkotói személyiségével és korszakos hatásával foglalkozott. Margócsy István a költő hagyományosan „realistának” tartott verseiben inkább a romantikus szubjektivizmus megnyilvánulását látta s egészen új megközelítésben elemezte „leíró” költeményeit, revízió alá véve az elmúlt negyedszázadban népszerűsített Petőfi-képet. Ratzky Rita az „apostoli” küldetésvágyról szólt Petőfi elbeszélő költeményének elemzésekor.
Ferenczi László Petőfi fordítójának, Amielnek, a 19. századi frankofon irodalom klasszikusának Naplója tanulságain át körvonalazta Petőfi hatását. Francis Claudon a romantikus francia, Roberto Ruspani pedig az olasz közvélemény Magyarország képét mutatta be. Jonka Najdenova egyetlen Petőfi vers, Az őrült bolgár hatásával foglalkozott. Fried István (Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet a közép- és kelet-európai irodalomban) arról a nemzeti mitológia építésről beszélt, amelyet a romantikusvégletek, a „Jó” és a „Rossz” irányítanak. Megállapításai szerint a szomszédos népek nemzeti mitológiáinak fonalát egyazon terminológiai szálon szőtték Kelet-Közép-Európában. Dávidházi Péter a romantikus örökséget a magyar irodalomtörténetírás önigazoló törekvéseiben láttatta. […]
Cséve Anna: A Petőfi Irodalmi Múzeum konferenciái.
Nemzeti romantika és európai identitás – 1998. április
Magyar Napló, 1999. július 69. lap (Részlet)
Dátum
1998-04-02T08:00:00