Centenáriumi konferencia Németh László életművéről

2001. március 29. (csütörtök)

9.00 A vendégeket Ratzky Rita főigazgató asszony üdvözli. Köszöntőt mond Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. A konferenciát megnyitja: Jókai Anna Kossuth-díjas író, a Németh László Társaság vezetőségi tagja

 

9.25 Elnök: Monostori Imre (Tatabánya)

Papp Endre (Bp.,): Németh László kultúraszemlélete

Cs. Varga István (Eger): Németh László és a francia neokatolicizmus

Máriás József (Szatmárnémeti): Az erdélyi fogadtatás

Cseke Péter (Kolozsvár): Németh László és Jancsó Béla

 

10.50

Elnök: Olasz Sándor (Szeged)

Karádi Zsolt (Nyíregyháza): A Németh-drámák színrevitele és kritikáik

Domokos Mátyás (Bp.): Hatalom és igazság. (A Galilei-probléma)

Bertha Zoltán (Debrecen): Erdélyi protestáns drámahősök

 

14.00 Elnök: Görömbei András (Debrecen)

Vekerdi László (Bp.): Németh, Fülep, Gulyás, Kerényi: a Válasz születése

Tüskés Tibor (Pécs): A levélíró Németh László

N. Pál József (Bp.): Németh László és az 1956-os forradalom

Babus Antal (Bp.): A szovjetunióbeli utazás

 

Zárszó: Füzi László (Kecskemét)

 

További felkért hozzászólók, illetve dolgozatkészítők: Bakonyi István, Borbándi Gyula, Görömbei András, Imre László, Jánosi Zoltán, Kiss Gy. Csaba, Monostori Imre, Olasz Sándor

 

 

Centenáriumi konferenciát rendezett a Németh László Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum a 20. századi magyar szellemiség egyik legnagyobb alakjának életművéről április 29-én. Három szekcióban hangzottak el előadások Németh László munkásságáról. A vendégeket Ratzky Rita főigazgató asszony üdvözölte a múzeum nevében, Mádl Ferenc köztársasági elnök mondott köszöntőt, aki egyben a konferencia fővédnöke, a megnyitó beszédet Jókai Anna, a Németh László Társaság vezetőségi tagja tartotta.

Az első szekció ülésén Monostori Imre elnökölt, a dolgozatok Németh László kultúraszemléletével, esszéivel, így a magyarság és a világ sorsáról alkotott elképzeléseivel, a harmadik utas koncepcióval foglalkoztak.

A második előadáscsoport témáját a Németh-drámák alkották. Karádi Zsolt a darabok színrevitelét és azok fogadtatását vette sorra. Gondolatmenetében nem találtam vezérfonalat, s úgy tűnt, a kritikák számbavételekor tartózkodott azok nézőpontjának, értékítéletük motivációinak a megfogalmazásától. Domokos Mátyás Hatalom és igazság címmel a Galileiről készített kiváló tanulmányt. Központi problémája Galilei és az egyház, illetve Galilei és a fiatal tudós nemzedék viszonya, konfliktusa volt. A vallásos világképet kizárólagossá tevő inkvizíció diktatórikus uralmát, a csillagász megalkuvásának minőségét boncolgatta. Melyik út a helyes(ebb): a hatalom nyomására a felfedezett igazság visszavonása, ugyanakkor titokban tovább kutatni az égbolt megfejtésre váró titkait, vagy kitartani az új, tudományos világkép mellett, s  ezzel vállalni a kínzásokat és a máglyahalált. Domokos Mátyás az igazság már számtalan műben demonstrált összetettségét és illékonyságát a mindenkori hatalom egyértelműségre és hegemóniára törekvésével állítja szembe. Az ülést vezető Olasz Sándor rögtön megragadta az alkalmat, hogy a tanulmányt közlés végett elkérje a Tiszatáj című folyóirat számára. Bertha Zoltán színvonalas előadása az erdélyi protestáns drámahősökről, az egyes karakterekről és környezetükről szólt.

Az ebédszünetben szendvicsekkel és aprósüteménnyel csillapíthatták éhségüket a vendégek, s nem maradt el az üdítő meg a kávé sem. A mintegy nyolcvan főnyi közönség 14 órától hallgathatta meg az utolsó szekció dolgozatait, melynek Görömbei András volt az elnöke. Vekerdi László szellemes és a hallgatósággal mindvégig kontaktust tartó előadása a Válasz című folyóirat születését, meghatározó alakjait mutatta be. A levélíró Németh Lászlóval foglalkozott Tüskés Tibor tanulmánya, kiemelve néhány darabot a különböző levélcsoportok illusztrálására. N. Pál József az 1956-os forradalom idején írt három levele alapján elemezte az író viszonyulását ehhez a történelmi eseményhez; inkább a saját koncepcióját, mintsem Németh László tevékenységét, véleményét ismertette. Babus Antal az írónak 1959-ben a Szovjetunióban tett utazásáról beszélt, bemutatva a kádári kultúrpolitikát, Németh László nyíltságát, akinek őszinte megnyilatkozásai akkoriban merészségnek számítottak.

A konferencián elhangzott előadások további tanulmányokkal együtt egy leendő kötet anyagát képezik.

 

Sulyok Bernadette: Tudományos ülés

Németh László születésének századik évfordulóján

Irodalmi Múzeum, 2001. nyár